Hogyan került hazánkba a kártékony poloska és katica?

Magyarországon sokféle kártevő rovar- és állatfaj él, amelyek időről-időre problémát okoznak a mezőgazdaságban és az otthonokban. Egy részük távoli országokból vagy kontinensekről érkezett és természetes ellenség híján, néhány év leforgása alatt az egész a Kárpát-medencét birtokukba vették.

Ebben a bejegyzésben az ázsiai márványpoloskát és a harlekinkaticát mutatjuk be, amelyek a megjelenésük után szinte azonnal felhívták magukra a figyelmet.

Potyautas Ázsiából

Bár a poloskák egyáltalán nem ismeretlen rovarok Magyarországon, hiszen több, mint 900 faj él nálunk, az ázsiai márványpoloskák első példányait csak 2013 őszén észlelték Budapesten. A betelepülésük körülményeiről viszonylag keveset tudunk, a legvalószínűbb feltételezés szerint távol-keleti turisták poggyászaiba rejtőzve érkezhettek hozzánk.

2014 szeptemberében elárasztották Soroksár utcáit, majd a következő hetekben a főváros több pontján lehetett tömegesen találkozni velük. 2015-ben egy körteültetvényben okoztak jelentős károkat, később pedig az egész országban elszaporodtak. Ma már nincs olyan terület, amely ne lenne fertőzött.

A rossz hír az, hogy nagyon sok hazai növény szerepel az étlapjukon, így egyáltalán nem tekinthetők válogatós fajnak. Megesznek gyümölcsöt, zöldséget és dísznövényt, illetve nagyon jól érzik magukat a szántóföldeken is.

A szokásos éves inváziójukat ősszel tarják, amikor is miden igyekezetükkel azon vannak, hogy a közelgő fagy elől menedéket találjanak a házakban és lakásokban. A védekezés ellenünk egyáltalán nem könnyű, bár az elmúlt időszakban többféle módszer is született, amelyek segítségével sikeresen vehetjük fel a harcot a betolakodókkal, ugyanakkor sokkal nehezebb ellenük bármit is bevetni, mint például a szúnyogok esetében.

A pettyes bajkeverő

A katicákról köztudott, hogy hatékonyan pusztítják a különféle kártevőket, a levéltetvekért például egyenesen rajonganak.

A harlekinkaticák őshazája a poloskákhoz hasonlóan Ázsia, aminek területét gyakorlatilag teljes egészében lefedték. A 20. században az emberek felfedezték, hogy ezek a katicák hatékonyan alkalmazhatók a levéltetű populációk szabályozására, így hamarosan már laboratóriumi körülmények között kezdték tenyészteni a bogarakat.

Innen pedig egyenes út vezetett a kereskedelmi forgalomba helyezésig. Magyarországon az első egyedet 2007-ben találták a Kőszárhegyen. Ez valószínűleg az amerikai laboratóriumból kikerült példányoktól származott. Később kiderült, hogy Európa egyetlen országában sem szándékos betelepítés történt.

A szaporodásuk mértékét jól jelzi, hogy 2009-ben már az egyik legelterjedtebb katicafajjá vált a Kárpát-medencében. A hasznuk nem elhanyagolható, hiszen a levéltetvek mellett más kártevőket is szívesen fogyasztanak, ugyanakkor maguk sem kímélik például az érett gyümölcsöket. Kedvelt nassolni valójuk az alma és a szőlő.

Ősszel a poloskákhoz hasonlóan százával próbálnak betörni az otthonainkba téli telelőhely után kutatva. Nagyon szeretnek a helyiségek falán, a sarkok közelében megtelepedni, ráadásul csoportosan. Mivel jól látható helyeken telelnek, könnyen ki lehet őket tenni a lakásból, de még jobb, ha szúnyoghálóval védekezik az ember.

 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!