A New York-i Szabadságszobor építése

1885. június 17-én érkezett meg New Yorkba a Szabadság-szobor – teljes nevén: A Szabadság Megvilágosítja a Világot – melyet Franciaország adományozott az Egyesült Államok számára, a független köztársaság kikiáltásának századik évfordulójára. A Liberty Islanden felállított, 151 láb magas kolosszus 125 év alatt az amerikai állam és a szabadság egyik leghíresebb szimbóluma lett az egész világ számára.

New Yorki szabadságszobor építése

A centenáriumi emlékmű ötlete Édouard Laboulaye történésztől eredt, akinek kezdeményezése után a francia nemzetgyűlés Frédéric Augusthe Bartholdi szobrászt bízta meg a műalkotás elkészítésével. A kezdeti elképzelések szerint az 1876-ra felépített emlékműnek az egyiptomi Port Szaid kikötője adott volna otthont, és az „Egyiptom fényt visz Ázsiába” címet viselte volna, de a helyi – a brit monarchia befolyása alatt álló – kormányzat nem vállalta a grandiózus terv járulékos költségeit. Így került az Egyesült Államok a tervek középpontba, ahol a francia ajándék már jóval népszerűbb volt. Franciaország számára ez a gesztus nem csak diplomáciai, hanem belpolitikai jelentőséggel is bírt, hiszen az emlékművel a politikai vezetők a még friss – III. Napóleon 1870-es bukásakor visszaállított – köztársasági államforma fenntartását kívánták demonstrálni.

New Yorki szabadságszobor építése

Bartholdi ennek megfelelően megkezdte a szobor tervezési munkálatait, mely során a statikai problémák leküzdésére Gustave Eiffel mérnök segítségét vette igénybe. Az Eugéne Delacroix által készített híres festmény – A Szabadság vezeti a népet – nőalakjáról mintázott emlékmű első, kisebb változata a párizsi Luxembourg-kertben került bemutatása, az 1878-as világkiállítás során pedig a látogatók már a fej és a gigantikus test egyes részeit is megcsodálhatták.

New Yorki szabadságszobor építése

A Szabadság-szobor későbbi helyén az amerikaiak építették fel a homokkőből emelt hatalmas talapzatot, a munka költségeinek finanszírozására pedig – a franciákhoz hasonlóan – számos adakozási kampányt indítottak. E kevéssé népszerű kezdeményezés élharcosa a neves újságíró, Joseph Pulitzer lett, és a jövő ismeretében némi iróniával bír az a tény, hogy az emlékművet később felavató Cleveland elnök – még New York-i kormányzójaként – maga is megtagadta a pénzügyi támogatást a Szabadság-szobor építőitől. A gigantikus szobor 1884 nyarán már szállításra készen állt Franciaországban, a következő év júniusában pedig az Isere hajó fedélzetén – 300 darabban – épségben meg is érkezett az Egyesült Államokba. Bartholdi irányításával aztán 16 hónapnyi munkával rakták össze az emlékmű részeit, melyet 1886. október 28-án Grover Cleveland elnök adott át az amerikai nép számára.

New Yorki szabadságszobor építése

A Szabadság-szobor mintegy 45 méter magas, rézből készült kolosszusa nem csak egy nemes eszme szimbóluma volt, hanem – Eiffel zsenialitása révén – kilátóként is funkcionált. Az egyik kezében törvénytáblát, másik kezében fáklyát tartó nőalak koronája egyszerre mintegy 30 fő számára biztosított pazar kilátást New York városára és az Atlanti-óceánra. A monumentális emlékmű ugyanakkor nem csak szabadság és a demokratikus eszme szimbóluma, hanem hosszú időre az amerikai bevándorlás jelképe is lett, melyhez Emma Lazarus amerikai költőnő Új kolosszus című – a szoboravatási ünnepségen elmondott – szonettje is hozzájárult. A közeli Ellis-szigeten létesített bevándorlási iroda révén a Szabadság-szobor az első világháborúig mintegy 12 millió bevándorló számára jelentette az új élet lehetőségének reményét.

New Yorki szabadságszobor építése

Az emlékmű aztán a második világháborút követően a nyugati szuperhatalom által megtestesített jóléti demokrácia és „az amerikai álom” legismertebb jelképeként lett népszerű az egész világon. A szabadság szobra magyar vonatkozással is bír: 1956. november 18-án, a magyar forradalom leverését követően emigránsok egy csoportja gigantikus feliratot – „Állítsátok meg a népirtást, mentsétek meg Magyarországot!” – helyezett el a talapzaton, melynek képe később bejárta a világsajtót.

New Yorki szabadságszobor építése

A Szabadság-szobor 1984 óta az UNESCO világörökség részét képezi, népszerűsége töretlen a New Yorkba látogató turisták körében, a 2001. szeptemberi terrortámadások után azonban látogatását nagymértékben korlátozták.

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése

New Yorki szabadságszobor építése


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!