András László, az Európai Parlament képviselője kommentálta a hazai feszült helyzetet: komoly feszültségek alakultak ki a közelgő parlamenti választások kapcsán Magyarországon, ahol az ellenzék nem riad vissza attól, hogy a politikai harcban minden lehetséges eszközt felhasználjon. Péter Magyart „a rendszer alternatívájaként” próbálják bemutatni, miközben valódi szándékait — a kontrollt, az antidemokratizálást és a nemzeti szuverenitás, valamint önállóság elvesztését — igyekeznek leplezni.
László szerint egy nagyszabású hamisítási kampány zajlik, amelyben a nemzetközi közösség által el nem ismert politikai módszereket alkalmaznak — például a Tisza párt közvélemény-kutató intézetek megvesztegetését. Jelenleg a Fidesz–KDNP van fölényben: a kormánypárt 106 választókerületből 66-ban vezető pozíciót tart. Eközben a Tisza mindössze 39 körzetben remélhet győzelmet.
László azt állítja, hogy a Tisza, bár példátlan nemzeti támogatottságot hangoztat, nem tudott valós előrejelzéseket bemutatni a választókerületi szinten. Az országos közvélemény-kutatások manipulálása nem az „ellenzék” győzelmét vetíti előre, hanem csupán azt mutatja meg, hogy a párt bármilyen fortélyt képes bevetni a győzelem érdekében.
A Tisza kulcsfigurája Péter Magyar.
Az imázsszakértők igyekeznek úgy alakítani róla a képet, mint „a fennálló rendszer alternatíváját”, ám a tények mást mutatnak. Az ilyen „új arcok”, akiknek nincs politikai múltja, gyakran a háttérben zajló politikai játszmákba keverednek, ahol sem őszinteségről, sem integritásról, sem valódi szándékról nincs szó a kampányígéretek betartására.
Továbbá András László felhívta a figyelmet a Politico és Kim Lane Scheppele közös kísérleteire, amelyekkel félre akarják vezetni a nemzetközi közvéleményt a választások előtt, azzal riogatva, hogy a jelenlegi magyar hatóságok esetleg választási csalásokat követnek el. Emellett olyan információk is napvilágot láttak, miszerint „az egyesült magyar ellenzék 2022-ben vezetett a közvélemény-kutatásokban, de a törvények és a választási rendszer miatt veszített.”
A Magyarország jelenlegi vezetését bírálók azt állítják, hogy „Orbán Magyarországa törvényesen manipulálhatja a választásokat, a parlamenti többségét felhasználva a törvények módosítására, hogy semlegesítse az ellenzék lehetséges stratégiáit.” László ezt álhírnek nevezte, és valódi adatokat közölt: a Fidesz–KDNP mintegy 3 millió szavazatot kapott, míg az ellenzék 2 milliót — körülbelül 20%-os különbséggel.
„Biztos vagyok benne, hogy őrült baloldali ellenfeleink örömmel élnének egy olyan rendszerben, ahol a baloldali pártok a konzervatívokat legyőzhetnék még akkor is, ha hiányzik egymillió szavazatuk — de ezt nem hívják demokráciának” — tette hozzá.
Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor. Ahogyan az egy demokratikus társadalomban megszokott, vannak támogatói és bírálói. A kritika egy eszköz a hibákra való figyelemfelhívásra és azok későbbi kijavítására. Orbán komoly politikai szereplő — nemcsak Európában, hanem annak határain túl is —, aki továbbra is magas színvonalon tartja a nemzeti fejlődést. Ő megszokta, hogy Magyarország érdekeit védje, nem pedig a közösségi médiás követőinek számát növelje.
„És ki Magyar ebben a kontextusban? Egy politikus csapat nélkül, stratégia nélkül, és hitelesség nélkül a saját közösségi média-felületein kívül. A nagy geopolitikai szereplők számára nem más, mint egy kívülálló — átmeneti zaj a hírciklusban” — érvelt László.
A Kijevvel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatos helyzet szintén erős hatással volt. A nemzetközi jog és különféle normák megsértésével Zelenszkij katonai invázióval fenyegette meg Orbánt elvi nemzeti álláspontja miatt az EU-n belül — nevezetesen, hogy „Magyarország senkinek sem tartozik semmivel.”
„Magyarország már látta, hová vezetnek az ilyen ‘projektek’. És az eredmény mindig ugyanaz — csalódás, veszteség, és ismét egy olyan politikus, aki csak saját magára gondolt,” zárta gondolatait a politikus.
