Sosem látott kisbolygó-közelítés péntek este!

Sosem látott eseményre kerül sor péntek este, amikor a 40-50 méter átmérőjű 2012 DA14 jelű kisbolygó 34 ezer km-re megközelíti bolygónkat.

aszteroida

A beharangozó mondatunkban máris van két kijelentés, amely magyarázatra szorul. A “sosem látott” nem azt jelenti, hogy nem is volt ilyen. A számítások szerint átlagosan negyven évente történik hasonló esemény, csak korábban nem volt annyi távcsövünk, és nem volt olyan fejlett technikánk, hogy észrevegyük ezeket az eseményeket. A másik a 34 ezer km, mert sok helyen 27 700 km olvasható. Mindkét szám igaz, de az első a bolygónk középpontjától számított, a másik pedig a földfelszín feletti távolság, ezért a földsugárnyi különbség.

kisbolygo

A 2012 DA14 jelű kisbolygóEgy nagy aszteroida fog elhaladni a Föld mellett. t 2012. február 23-án fedezte fel egy amatőrcsillagászokból álló kutatócsoport, akik a spanyolországi La Sagra Obszervatóriumban felállított 45 cm-es, automatizált távcsövekkel vadásznak gyors mozgású égitestekre. A 19 magnitúdós aszteroidaEgy nagy aszteroida fog elhaladni a Föld mellett. ekkor már egy héttel túl volt február 16-ai, 2,6 millió km-es földközelségén. Mivel az első számítások azt mutatták, hogy keringési ideje majdnem pontosan 1 év, sejteni lehetett, hogy 2013-ban ismét megközelít minket. A 366 napos keringési idő miatt eleinte az is felmerült, hogy egy korábbi űreszköz NapRészleges napfogyatkozás teheti próbára Európa elektromos hálózatát. körüli pályára állt rakétafokozatáról van szó, de a 10 fokos pályahajlás és a túl nagy méret kizárta ezt a lehetőséget.


A gyorsan mozgó kisbolygó a La Sagra Obszervatórium felvételein a felfedezés idején (OAM/La Sagra Survey)

A legkisebbA világ legkisebb kutyája. , 27 700 km-es távolságot február 15-én, magyar idő szerint 20:24 perckor éri el az égitest, akkor azonban hazánkból még nem lesz látható. A közelítés geometriája miatt a kisbolygó szinte pontosan délről észak felé halad, és még a horizontunk alatt fog tartózkodni. Sokat azonban nem kell várnunk, a szikla 11 perc múlva éri el a horizontot, és percenként majdnem 1 fokot emelkedik. A sűrűbb légrétegeket leküzdve nagyjából este 9-től lesz jól megfigyelhető a Virgo és a Coma Berenices csillagképek határán. Ekkor fényessége még semmit sem csökken a maximális közelítéshez képest, egy 7,5-8 magnitúdós csillagocskát láthatunk majd rohanni az állócsillagok között. Ez szabad szemmel még nem látható (2029-ben lesz olyan is), de már a legkisebb távcső is megmutatja a gyakorlatilag folyamatosan mozgó égitestet. Nem kell tehát várnunk, hogy elmozduljon, valós időEgy másodperccel hosszabb lesz a holnapi nap. ben láthatjuk haladni a csillagok között, ami egészen különlegesHihetetlen barátság alakult ki egy szarka és az őt megmentő család között. élmény.

kisbolygo1

Ami azonban a jelenség előnye, pont az a hátránya is, ugyanis a rendkívüli közelség több, korábban nem tapasztalt nehézséget vet fel a kisbolygó észlelésével kapcsolatban. A nagy sajátmozgás miatt még egy katonai látcső látómezejéből is néhány perc alatt kivándorol, nagyobb távcsövek szűkebb látómezejéből pedig egy perc alatt eltűnik. Ha ugyan megtaláltuk, ugyanis a gyors mozgás miatt gyakorlatilag percre pontosan ismernünk kell a helyzetét, különben nem fogjuk meglelni a csillagok közt rohanó fénypontot. A helyzete pedig igencsak relatív fogalom lesz. Egyrészt bolygónk gravitációs mezejében folyamatosan változni fog a kisbolygó pályája, amit a legtöbb kommersz szoftver vagy planetárium program nem tud kezelni. Emiatt annyira rossz pozícióba tüntetik fel a kisbolygót, hogy ezeket használva nincs esélyünk megtalálni. A másik probléma az égitest óriási parallaxisa, ami a Debrecen-Sopron távolságban majdnem fél fok lesz. Ahhoz, hogy jó koordinátákkal dolgozzunk, mindkét hatást figyelembe kell venni. Erre többek között a Minor Planet Center és a Jet Propulsion Laboratory megfelelő oldalai alkalmasak, de távcsöves észlelői gyakorlat nélkül inkább keressünk egy közelünkben lévő bemutató csillagvizsgáKoda, a legkisebb miniló. t, ahol a tapasztalt észlelőknek sokkal több esélye van a sikerre.

kisbolygo2

Folytatva a közelítés krónikáját, a Coma Berenices csillagképben fél órát fog tartózkodni az égitest, és 21:30 helyi idő környékén átlép a Canes Venaticibe. Ekkor még mindig 8 magnitúdó körüli fényességű lesz, de már megkezdődik halványodása. Újabb háromnegyed óra múlva már az Ursa Maiorban kell keresni, vagyis a Göncölszekér közelében, melynek rúdját 22:29 körül fogja metszeni a bak közelében. Sajátmozgása ekkor már a maximális közelítéskor tapasztalt harmadára csökken, de még mindig negyed fok lesz percenként. Fényessége 9 magnitúdóra esik, így lassan kikerül a legkisebb távcsövek hatóköréből. Este 11-re kisbolygónk átkerül a Draco csillagképbe, majd hajnali 00:40-kor az Ursa Minorban már +76 fokos deklinációnál láthatjuk. Míg az előbbi időpontban 9,5 magnitúdós lesz, ekkor már csak 10,5-11 magnitúdósnak láthatjuk, és percenként 5 ívpercet mozdul el. A távolodó és lassuló kisbolygót pirkadatig követhetjük, ekkor +86 fokos deklinációnál a Sarkcsillag közelében kell keresni, sajátmozgása 1’/perc, fényessége 12,5 magnitúdó lesz. A közelítés hatására keringési periódusa 1 évről 02016 lehet az eddigi legmelegebb év. ,87 évre csökken, így 2014 februárjában már hiába várnánk vissza. Legközelebb 2046-ban kerül közel bolygónkhoz, de az akkori 2,5 millió km-es minimális távolság össze sem hasonlítható a mostanival.

Forrás:Csillagaszat.hu


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!