Oxigénmolekulák nyomaira bukkantak a Csuri üstökösön

Oxigénmolekulák nyomaira bukkantak a 67/P Csurjumov-GeraszimenkoAz élet fontos alkotóelemeit találta meg a Rosetta űrszonda a Csuri üstökösön. avagy Csuri üstökösSoha nem látott jelenséget figyelt meg a Rosetta űrszonda. légköri gázait elemző svájci tudósok, akiket igen meglepett a felfedezésCsimpánzok is képesek csapatmunkára. . A Berni Egyetem kutatói az Európai Űrügynökség (ESASoha nem látott jelenséget figyelt meg a Rosetta űrszonda. ) RosettaBecsapódó landolást hajt végre a Rosetta, mely várhatóan nem éli túl a manővert. űrszondájának Rosina nevű tömegspektrométere segítségével analizálják az üstökös légkörBizonyítékot találtak arra, hogy miként történhetett a “nagy oxigénfelhalmozódás eseménye”. ét. A várt kén és metanol mellett oxigénmolekulák egyértelmű nyomaira bukkantak. Az oxigénBizonyítékot találtak arra, hogy miként történhetett a “nagy oxigénfelhalmozódás eseménye”. kémiailag erősen reaktív. Ezért feltételezték eddig, hogy a NaprendszerÚj képeket tettek közzé a Plútóról és holdjáról. korai időszakában a nagy mennyiségben jelen lévő hidrogénnel vízzé egyesült. Ennek ellenére még mindig voltak oxigénmolekulák az üstökös légkörében.

csuri

Sosem gondoltuk volna, hogy az oxigén évmilliárdokat képes túlélni anélkül, hogy más anyagokhoz kötődjön” – idézte a Berni Egyetem közleménye Kathrin Altwegg projektvezetőt. A molekuláris oxigént igen nehéz teleszkóppal felfedezni. A berni kutatók szerint ez magyarázza, hogy más üstökösöknél eddig nem vették észre. A Rosina mérései tették lehetővé a felfedezést.

csuri-3

Ismeretes, hogy a JupiterAz eddigi legjobb képeket küldte a Juno űrszonda a Jupiterről. és a SzaturnuszViszonylag fiatalok lehetnek a Szaturnusz gyűrűi a Cassini adatai alapján. holdjain is előfordulnak oxigénmolekulák. Esetükben az anyabolygó nagyenergiájú részecskéinek becsapódása lehet a magyarázat, a 67/P üstökösnél erről nem lehet szó. Az üstökösnél az oxigénmolekulák legvalószínűbb magyarázatának azt tartják a tudósok, hogy az oxigén már igen korán, a Naprendszer kialakulása előtt keletkezett, amikor a nagyenergiájú részecskék jégszemcsékkel találkoztak a csillagok születésének hideg helyszínén, az úgynevezett sötét molekulafelhőkben. A korai Naprendszerben további “oxigénfeldolgozás” ezután nem történt. A berni tudósok szerint az oxigénmérések azt mutatják, hogy az üstökös anyagának nagy része idősebb, mint a Naprendszer, összetétele a sötét molekulafelhőére jellemző, amiből a szoláris köd és később a bolygóÚj képeket tettek közzé a Plútóról és holdjáról. rendszer keletkezett.

A Rosina mérőműszer 2014 augusztusa óta vizsgálja a 67/P Csurjumov-GeraszimenkoMindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a Csuri üstökös. üstökös légköri gázait. A Rosinát hordozó Rosetta űrszondaSikeresen landolt a Rosetta űrszonda leszállóegysége az üstökösön. tízéves utazás után novemberben bocsátotta az üstökös felszínére leszállóegységét, a PhilaeMegtalálta a Philae leszállóegységet a Rosetta. -t. Az űrszonda azóta is követi az égitestet, küldetése 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.

csuri-5

MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!