Különleges életformát találtak a Föld egyik legszárazabb sivatagában

Először sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az AtacamaA Sivatag keze . -sivatagLuxus hotel a sivatag közepén. talajában – jelentették be a kutatók, akik szerint, ha az élet a FöldÍgy nézhetett ki a kék Mars. egyik legszárazabb sivatagában is képes fennmaradni, akkor jó esély van arra, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Dirk Schulze-Makuch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a dél-amerikai sivatag legszárazabb részén végzett vizsgálatokat, ott, ahol évtizedek telnek el egyetlen esőElőször landolt európai űrjármű a Marson. csepp nélkül – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Forrás :ESO

A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz – a FöldAz eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön. régiói közül a MarsA NASA bemutatta a Mars-misszióra készülő űrhajósokat. felszínéhez leginkább hasonlító – területen talált mikroorganizmusokAz eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön. vajon állandó lakói-e sivatagnak vagy csupán haldokló élőlények, amelyeket az időjárási tényezők sodortak a vesztükbe.

Forrás:  flickr/Valerio Pillar

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányukban Schulze-Makuch és kollégái arról számolnak be, hogy még a szuperszáraz Atacama-sivatagMegfejtették a földönkívülinek hitt chilei minimúmia titkát. is élhető környezet lehet egyes mikrobák számára. Eredményeik szerint bizonyos baktériumok képesek megélni a sivatagi talajban úgy, hogy átalusszák a csapadékmentes évtizedeket, majd újból életre kelnek és szaporodnak, amikor esik az eső. Schulze-Makuch szerint a kutatásuk azt mutatja, hogy, ha az élet a Föld egyik legszárazabb területén is képes fennmaradni, akkor jó esély van rá, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában.

Forrás: Dirk Schulze-Makuch/WSU

A kutatók 2015-ben látogattak el először a ChileMegfejtették a földönkívülinek hitt chilei minimúmia titkát. és PeruA Sivatag keze . területén, az Andok és a Csendes-óceán között fekvő kavics- és homoksivatag kiszemelt területére. Legnagyobb szerencséjükre az ott tartózkodásuk idején ritkaFontos anatómiai információkat hordoz a 180 millió éves gerecsei őskrokodil. dolog történt: esett az eső. Az arrafelé szélsőségesen ritka időjárási jelenséget követően a kutatók robbanásszerű biológiai aktivitást figyeltek meg az Atacama talajában. Sterilizált eszközeikkel különböző mélységekből vettek mintákat, majd genomvizsgálatot hajtottak végre a mintákban szaporodó különböző mikroba-közösségek azonosítására. A kutatók több olyan őshonos mikroorganizmust is azonosítottak, amelyek teljesen alkalmazkodtak a zord körülményekhez.

Forrás: Dirk Schulze-Makuch/WSU

Schulze-Makuch és csapata 2016-ban és 2017-ben is visszatértek a sivatagba, hogy folytassák a mintavételt, és megállapították, hogy a korábban azonosított mikroba-közösségek a talajnedvesség eltűnésével párhuzamosan fokozatosan “álomba szenderültek”.

“Más kutatók korábban is találtak már haldokló organizmusokat, vagy DNSMegoldották a jeti rejtélyét. -maradványokat a felszínhez közel, de ez az első alkalom, hogy sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy kutatótársaival úgy vélik, ezek a mikroba-közösségek évszázadokig, vagy akár évezredekig is képesek szunnyadó állapotban maradni ahhoz hasonló körülmények között, mint, amilyenek a Marson uralkodnak, majd eső hatására újjáéledni.

Forrás:  ESO/Clem & Adri Bacri-Normier 

Noha a Föld egyik legszárazabb vidékén valóban zord körülmények uralkodnak, a Mars felszíne még ezeken is jócskán túltesz. A vörös bolygó felszíne szárazabb és fagyosabb az Atacama-sivatagnál, habár nem volt mindig ilyen. Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínét apró óceánok és tavakVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. borították, talán az élet korai formáinak otthont adva. A kutatók szerint, ahogy a bolygó kiszáradt és lehűlt, ezek az organizmusok ugyan olyan stratégiákkal alkalmazkodhattak a megváltozott környezetükhöz, mint az Atacama-sivatagban talált mikrobák.

“Tudjuk, hogy fagyott vízFolyók lehettek a Marson. van a marsi talajban és a közelmúltbeli kutatások is azt sugallják, hogy éjszakai hóesések és egyéb csapadékkal járó jelenségek zajlanak a felszín közelében” – mondta Schulze-Makuch. Hozzátette: “ha valaha is volt élet a Marson, a kutatásunk azt sugallja, hogy menedékre lelhetett a mára szélsőségesen szárazzá vált felszín alatt”. A szakemberek idén márciusban folytatják a kutatásukat a sivatagban és a terveik között szerepel, hogy az élet jelei után kutatnak az antarktiszi Don Juan-Rejtélyes tó keletkezett a tunéziai sivatagban. ban is, amelynek olyan magas a sótartalma, hogy soha nem fagy be.

Forrás: Wikimedia Commons/ESO

Phys.org, WSU, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!