Heteken belül a Földnek csapódik a Mennyei Palota

Európai űrszakértők becslései szerint heteken belül a Földnek csapódnak a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei PalotaVisszatért a Föld légkörébe és megsemmisült Kína űrlaboratóriuma. -1) kínai űrlabor részei. “Úgy számoljuk, hogy valamikor március közepe és április közepe között lépnek be a FöldElveszett bolygóról származhat a Földre hullott, gyémántokat rejtő meteorit. légkörébe” – mondta Holger Krag, az Európai ŰrügynökségEgy bolygó születésének lehettek szemtanúi német csillagászok. (ESA540 km/órával csapódott a vörös bolygóba az ExoMars űrexpedíció leszállóegysége. ) munkatársa, s hozzátette: “annak valószínűsége, hogy történik valami a Földön, nagyon, nagyon kicsi”.

Forrás: CMSE

Óriási az a terület, amelyen beléphet a légkörbe a 8,5 tonnás “mennyei palotaAhol nincsenek adók - A Brunei Szultanátus Borneó szigetén. ” törmeléke: a szakértő szerint a Földet az északi 43 szélességi körtől a déli 43 szélességi körig befogó övezetről van szó, tehát mindegyik kontinenst és óceánt érintheti. “A valószínűség ezen a területen belül szinte mindenütt ugyanakkora, csak az északi és déli pereme van kicsit nagyobb veszélyben. Ide tartozik például OlaszországKülönleges korallzátonyt fedeztek fel Olaszország partjainál. és SpanyolországMegnégyszereződött az egyik legritkább macskaféle populációja, de még így is kihalás fenyegeti. ” – emelte ki Krag.

Forrás: CMSE

Mivel az a nagy régió ilyen sok vizet és pusztaságot magába foglal, kérdéses, megtalálják-e egyáltalán zuhanás után a darabokat, amelyek ráadásul nem egy adott területre érkeznek, hanem 1000-1200 kilométeren szétszóródva. Krag szerint a labor mintegy 1,5-3,5 tonnányi része túléli a légkörbe lépést, bár nem egy darabban.

Nem lehet megmondani, pontosan mikor érkeznek a Földre a Tiankung-1 darabjai, mivel az űrlabor naponta 16-szor kerüli meg a Földet. Még a légkörbe lépése előtt tíz nappal is plusz-mínusz kétnapos eltérés lehet a meghatározásban. A szakértő szerint évente 70-80 tonnányi űrszemét érkezik a Földre ellenőrizetlenül. Csak 3-4 évente van köztük valami nagyobb darab is, mint amilyen most a Tiankung-1.

Forrás: CMSE

KínaA Kelet Csipkerózsikája - a 2200 éves múmia, melyen rejtélyes módon nem fog az idő. 2011 szeptemberében bocsátotta fel első kísérleti űrállomását, a Tiankung-1-et, mely az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou-űrhajókkal. Alig másfél Több mint tízezer turistát zárt el a hó a külvilágtól a svájci Alpokban. nappal a fellövés után sikeresen összekapcsolódott vele a Sencsou-8 ember nélküli űrhajó. A Sencsou-9 2012 júniusában három űrhajóssal a fedélzetén szintén sikeresen kacsolódott hozzá, automataEgy különleges automata, ami ételhez juttatja az éhező kutyákat, műanyag palackokért cserébe. üzemmódban és kézi dokkolással. Egy évvel később a Sencsou-10 űrhajó szintén három kínai űrhajósával, köztük az első nővel, többször is összekapcsolódott a Mennyei Palotával.

2016 óta már a Tiankung-1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaborban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben. A Tiankung-2-nek nagyobb a tárolókapacitása és ez az első, amely újratankolható. Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!