Egymilliárd éves lelet segítségével derülhet fény az élet kialakulásának rejtélyére

A világ legrégebbi, szerves eredetű színanyagait fedezték fel kutatók Afrikában: az 1,1 milliárd éves, világos rózsaszín pigmenteket mélyen a SzaharaÍgy néz ki az űrből a Szahara szeme. alatt lévő kőzetekből vonták ki. A kutatók remélik, hogy a szerves eredetű pigmentek segítségével fény derül az élet kialakulásának rejtélyKiderítették Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. ére.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányKétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része. szerint a nyugat-afrikai MauritániaÍgy néz ki az űrből a Szahara szeme. Taoudeni-medencéjéből származó fekete palából vett pigmentek több mint félmilliárd évvel régebbiek, mint az eddig talált pigmentek.

Forrás: Wikimedia Commons/NASA

“Mindennek van színe, a színek pedig az idők kezdetéig vezethetők vissza. A legpontosabb megfogalmazás szerint ezek a leletek a legrégebbi eredeti szerves színek” – mondta Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

“A világos rózsaszín pigmentek a molekuláris klorofill kövületei, melyeket rég eltűnt óceánokban élt ősi, fotoszintetikus szervezetek termeltek” – emelte ki Nur Gueneli, az ANU szakértője.

Forrás: ANU/Lannon Harley

A kőzetet tíz évvel ezelőtt egy olyan cég küldte be az egyetemnek, amelyik a Szaharában olaj után kutatott. A fosszíliák színskálája koncentrált formában a vérvöröstől a mély liláig terjed, hígítva világos rózsaszínek. A szakértők porrá törték az ősi kőzetet, majd kivonták belőle és elemezték a hajdani organizmusok molekuláit.

“Az ősi pigmentek pontos elemzése bizonyította, hogy egymilliárd évvel ezelőtt apró cianobaktériumok domináltak az óceánok táplálékláncának alján, ami segít megérteni, miért nem léteztek akkoriban állatok” – mondta Gueneli.

Forrás:  Luca Galuzzi – www.galuzzi.it/Wikimedia Commons

Jochen Broks szerint a nagy, aktív organizmusok felbukkanását a nagyobb táplálékrészecskék, köztük az algák kis mennyisége gátolta. “Az algák, bár szintén mikroszkopikus méretűek, ezerszer nagyobbak, mint a cianobaktériumok, és sokkal gazdagabb táplálékforrást jelentenek” – emelte ki.

A cianobaktériumos óceánok mintegy 650 millió évvel ezelőtt kezdtek eltűnni, ekkor az algák gyorsabb terjeszkedésbe fogtak, ezzel biztosították az olyan összetett ökoszisztémák fejlődéséhez szükséges energiaigényt, melyekben nagyobb állatok uralhatták a FöldHatalmas ökoszisztéma rejtőzik a Föld mélyén. et.

PNAS, ANU, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!