Évente kétezer tonna kártevő marad környezetünkben a fecskék eltűnése miatt

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

Forrás: Wikimedia Commons/Brocken Inaglory

A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát.

Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább egy kg, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Figyelembe véve, hogy Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kg, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatásából.

Forrás: Wikimedia Commons/Alvesgaspar

Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében az élőhelyek átalakítása, illetve fészkelőhelyek megszűnése, a táplálékbázis csökkenése (háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás, nem megfelelően végzett szúnyogirtás) valamint a klímaváltozás áll. A felmelegedés a  fecskéket nem csak a költési időszakban (például a sár fészekanyag hiányával az egyre szárazabbá váló tavaszokon), de az őszi és tavaszi vonuláskor, valamint az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja (szokatlan és kedvezőtlen időjárás, szárazság okozta táplálékhiány). Ami azonban a legmeglepőbb, az a kedvezőtlen társadalmi változás; hiszen a fecskefészkek tömeges leverése (gyakran állami és önkormányzati intézményekről) egyre nagyobb problémát jelent.

Forrás: Wikimedia Commons/Brocken Inaglory

A napjainkra teljes egészében városiasodott sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak és az önkormányzatoknak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe és egyben felelőssége van. Állománycsökkenésük megállításának, megfordításának alapját a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelme jelenti. Már csak azért is, mert a műfecskefészkek kihelyezése ott a leghatékonyabb, ahol ezeket az eszközöket legalább egy már lakott, természetes fészek mellé lehet telepíteni.

A közvélekedéssel ellentétben a fecskék tartós, a fecskepárok által akár évtizedeken át használt fészkei egész évben védettek, a fecskefészkek leverése egész évben tilos! Az épületmunkák, felújítások által érintett fészkek a költési időszak szünetében, november 1–március 31. között, a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály írásbeli határozatának birtokában, az abban megfogalmazott feltételek betartása mellett eltávolíthatóak. Költési időszakban, április 1–október 31. között a fecskefészkek eltávolítása nemcsak tilos, de nem is engedélyeztethető!

Forrás:  Wikimedia Commons/Brocken Inaglory

A vészes állománycsökkenés közepette jó hír, hogy a fecskék költése műfészkekkel hatékonyan segíthető. Az elmúlt tíz év tapasztalata alapján a madarakat segítő műfecskefészkeket is lakott fészkek mellé, telepek bővítésére kihelyezve érdemes alkalmazni. A telepesen költő, jellemzően lakó- és középületlakó molnárfecskék esetében lehetőség van mesterséges telepek kialakítására. A lábazaton álló műfészektelepek alkalmas az útban lévő fecskefészkek áttelepítésére az épületekről úgy, hogy a madarak ne veszítsék el a költőhelyüket, és évről évre visszatérhessenek.

Forrás: Orbán Zoltán/MME

A sárfészket építő molnár- és füstifecske-állomány országos védelme kapcsán a legkritikusabb kérdés a madarak által lakott épületeken végzet munkák természet- és állatvédelmi törvényt előírásait is betartó megvalósítása. Ennek lényege, hogy a fészkeket csakis engedély birtokában és a költési időszakon kívül szabad eltávolítani, és az épület felújítását követően gondoskodni kellene a kényszerűségből megsemmisült fészkek pótlásáról műfészkekkel vagy mesterséges molnárfecsketelep közeli kihelyezésével. Az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogás fecskepelenka felszerelésével jelentős mértékben vagy teljesen kiküszöbölhető.

A jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú lakott területek fecskéinek, különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek, a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat találniuk. Ezért fecskés környéken vagy ahol szeretnénk vendégül látni a kis rovarvadászokat, létesítsünk sárgyűjtőhelyet.

Forrás: Wikimedia Commons/Andrew Butko

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!