Százhetven éve fedezték fel a Neptunuszt

1846. szeptember 23-án találta meg távcsövével Johann Gottfried Galle német csillagEinstein nem hitte, hogy valaha sikerülhet, de most megtörtént az áttörés. ász a NaprendszerDöbbenetes sebességgel jön az ISON-üstökös. nyolcadik, egyben legtávolabbi bolygóA Curiosity bizonyítékot talált, hogy létezhetett élet a Marson. ját, a NeptunuszFöld-méretű vihart figyeltek meg a Neptunuszon. t.

Az emberiség történetében elsőként az égi jelenségeket kémlelő ókori csillagászok jegyezték fel megfigyeléseiket. Ők már megkülönböztették egymástól a mozdulatlannak látszó csillagokat és a helyüket változtató bolygókat. Geocentrikus világképükben a FöldVideón a távolodó Föld a Messenger űrszonda kameráin keresztül. volt a világmindenség központja, az öt ismert bolygó pedig a MerkúrRitka égi jelenséget figyelhetünk meg délután. , a Vénusz, a MarsA Curiosity bizonyítékot talált, hogy létezhetett élet a Marson. , a JupiterMeglepte a tudósokat a Jupiter légköre. és a SzaturnuszAranyszínűvé változott a Szaturnusz titokzatos légköri képződménye. . A heliocentrikus világkép elterjedésével hatodikként a FöldÍgy nézhetett ki a kék Mars. is bekerült a bolygók sorába.

A hetediket, a német-angol William Herschel által 1781-ben felfedezett Uránuszt szabad szemmel korábban többször is észlelték, de csillagnak vélték. (A csillagok fúziós energiát termelő, saját fénnyel rendelkező égitestek, míg a bolygók központi csillaguk fényAurora Borealis - a gyönyörű sarki fény. ét verik vissza, saját kibocsátott sugárzásuk elenyésző.)

1

A Naprendszer bolygói (illusztráció: MTVA)

A Neptunusz szabad szemmel nem látható. 1612-ben már Galilei is megfigyelte, de állócsillagnak hitte. Szerepelt Joseph Lalande csillagtérképén is, aki 1795-ben kétszer is más-más helyen észlelte, de első mérését hibásnak tartotta. A frissen felfedezett UránuszAz Uránusz valaha észlelt legintenzívebb sarki fényeit figyelte meg a Hubble. mozgásában tapasztalt szabálytalanságokból, amelyek 1821-22-ben (ma már tudjuk, hogy az Uránusz és Neptunusz együttállásakor) felerősödtek, 1834-ben következtetett Thomas J. Hussey angol amatőr csillagász egy lehetséges új bolygó zavaró hatására.

A királyi csillagda vezetője, George Biddel Airy nem foglalkozott ezzel a feltevéssel, és amikor 1845-ben a szintén angol John Couch Adams a mozgási rendellenességekből kiszámította az ismeretlen bolygó pozícióit, Airy nem végeztette el a számításokat igazoló megfigyeléseket. (Nagy-Britanniában ezért sokan őt okolják, amiért nem angolok fedezték fel a Neptunuszt.)

2

A Voyager21 milliárd kilométerre jár a Földtől a Voyager 1 űrszonda. -2 felvétele a Neptunuszról. (Fotó: NASAEgy nagy aszteroida fog elhaladni a Föld mellett. )

A francia Urbain Le Verrier – Adamstól teljesen függetlenül – az Uránusz számított és megfigyelt mozgásának eltéréseiből szintén kiszámolta a zavaró égitest adatait. Dolgozatát, amelyben megadta a bolygó nagyságát és előre látható pozícióját is, 1846. augusztus 31-én nyújtotta be a francia Akadémiának. Mivel a párizsi obszervatórium is halogatta a megfigyeléseket, a francia csillagász levélben elküldte számításait Berlinbe. A német Johann Gottfried Galle még a levél kézhezvételének napján, illetve éjszakáján, 1846. szeptember 23-án diákjával, Louis d’Arrest-val a jelzett helytől 1 fok távolságra megtalálta a feltételezett égitestet, amely másnapra elmozdult helyéről, ezáltal igazolódott, hogy nem csillag, hanem új bolygó. (A felfedezésGyémántlelőhelyet jelez egy ritka növényfaj. elsőbbségéért folytatott francia-angol tudományos vita végül konszenzussal zárult, Adams és Le Verrier közösen osztoznak a dicsőségben.)

3

Felhők a Neptunuszon. A Voyager-2 felvétele. (Fotó: NASA)

A Naprendszer tömegében harmadik, átmérőben negyedik és első elméleti úton megtalált bolygóját – ahogy Francois Arago francia matematikus találóan megjegyezte – Le Verrier “a tolla hegyével” fedezte fel. A matematikai alapú felfedezés egyúttal szenzációsan igazolta a Newton-féle gravitációs törvényt is. Az új égitestet Le Verrier javaslatára nevezték el a római tengeristenről, Neptunuszról, így – a Földet leszámítva – Naprendszerünk valamennyi bolygója a görög-római mitológia isteneinek nevét viseli.

A nyolc bolygó közül a belső Naprendszerben négy Kőzetmintákat hoznak vissza a Marsról. zetbolygó (Merkúr, Vénusz, Föld és Mars), a külsőben négy gáz- vagy óriásbolygó (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) kering. Az Uránusz mozgásának vizsgálata során fedezték fel 1930-ban a PlútóKilenc év után célegyenesbe ért a NASA Plútó-missziója. t is, amelyet 2006-ig a kilencedik bolygóA titokzatos kilencedik bolygó lehet a felelős a Földön bekövetkező tömeges kihalásokért. ként tartottak számon. Ekkor a Nemzetközi Csillagászati Unió felülvizsgálta a bolygó fogalmát, és mivel az új feltételeknek – olyan égitest, amely a NapDöbbenetes sebességgel jön az ISON-üstökös. körül kering, elegendő tömege van ahhoz, hogy hidrosztatikai egyensúlyban legyen, csaknem gömb alakú, pályája környezetében domináns, azaz megtisztítja más égitestektől – a Plútó nem tett eleget, “lefokozták”.

Ma már a CeresKiderült, hogy mik alkotják a Ceres törpebolygó fénylő foltjait. , az Eris, a Haumea és a Makemake társaságában a frissen megalkotott törpebolygó kategóriába tartozik, és ott sem a legnagyobbMS Turanor - a világ legnagyobb napenergiával működő hajója. , méretben valamivel felülmúlja az Eris.

4

A Neptunusz és a Triton a Voyager-2 felvételén. (Fotó: NASA/JPL)

A háromágú szigonnyal jelzett Neptunusz a Naprendszer legkülső bolygója. Naptól mért átlagos keringési távolsága 4,5 milliárd kilométer, 30-szor távolabbi Földünkénél. A Napot 165 év alatt kerüli meg, felfedezése óta csak egyszer kerülte meg csillagrendszerTöbb mint egymilliárd csillag az új Tejút-atlaszban. ünk középpontját. Forgástengelye a merőlegestől 29,6 fokkal tér el, egy fordulatot 16 óra 5 perc alatt tesz meg. LégkörMeglepte a tudósokat a Jupiter légköre. ének kékes színét a metánJó eséllyel soha nem volt élet a Marson. okozza, de hidrogén, hélium, etilén is van benne, magjában jég és kőzetek találhatók. Tömege 17,1-szer, térfogata 57-szer nagyobb a Földénél. SűrRákellenes szert fejlesztettek ki orosz tudósok a Nemzetközi Űrállomáson. űsége (1,76 g/cm3) nagyobb a többi gázbolygóénál, felszíni hőmérséklete mínusz 220 Celsius-fok körüli.

5

Némi belső energiája is van, mert több hőt sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. Légköre igen gyorsan változik, a Voyager-2 űrszonda 1989-es látogatása idején észlelt Nagy Sötét Foltja, amelyben a Naprendszer legsebesebb, óránkénti 2200 kilométerrel száguldó szelei fújnak, 1994-re eltűnt. A Voyager-2 fedezte fel halvány gyűrűit és mágneses terét is.

Tizennégy ismert holdja közül a legnagyobb és legelsőként felfedezett a Triton (1846), a második az 1949-ben észlelt Nereida. A Voyager-2 által fellelt hat holdja mellé 2002-2003-ban földi távcsövekkel öt újabbat találtak, a legújabbat 2013-ban a HubbleLélegzetelállító felvételt készített a Hubble a lenyűgöző Buborék-ködről. -űrtávcső felvételei alapján regisztrálták.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!