Qobustan ősi sziklarajzai

A qobustani sziklarajzok, hivatalos megnevezéssel qobustani sziklarajzok kultúrtája (írásváltozatai: Gobusztán, Gobustan, Kobustan) Azerbajdzsán 2007 óta világörökségi védelmet élvező térsége. Qobustan városMumbai legkülönlegesebb látnivalói. áMesterséges szigetekkel csalogatták vissza a vadvilágot egy hollandiai tóhoz. l nyugatra, a Kaszpi-tenger nyugati partjaitól 6 kilométerre, a félsivatagi Sirvan-síkság és a Kaukázus déli láncaihoz tartozó Qobustan-hegység találkozásánál fekszik. Az 5,37 négyzetkilométernyi, védelem alatt álló területet 30,96 négyzetkilométeres védőzóna veszi körbe, amely nagyjából egybeesik a Qobustani Nemzeti ParkTojás alakú kilátó vezet a fák koronái fölé a Bajor Nemzeti Park erdejében. területével. Magában foglal ezernyi sziklarajzot, felső paleolitikumi, bronzkoriBronzkori és Árpád-kori leleteket találtak a régészek Baja határában. és középkori településmaradványokat és sírokat.

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

10 ezer évvel ezelőtt jelent meg az a népesség, amelynek településnyomai és művészi sziklarajzai mindmáig fennmaradtak. A barlangokCsodálatos, egyedülálló barlangok . közelében közel hatezer különféle ábrázolás látható mintegy ezer mészkősziklán. Ezek nagy részén ember- és állatalakok szerepelnek: nyilakkal és íjjal felszerelt vadászok, harcosok, rituális táncot járó férfiak, kövér anyafigurák, szarvasmarha- és lófélék, bölények, szarvasok, kecskék, vaddisznók, oroszlánok, halakHalak népesítik be Bangkok egykori, nyüzsgő bevásárlóközpontját. , hüllők és rovarok, égitestek, valamint számos csónak. Az ábrázolások élethűek, méreteiket tekintve azonban helyenként eltúlzottak. A képek véséssel, karcolással, pontozással vagy csiszolással készültek kő- és fémeszközök segítségével, némelyiküket meg is festették. Koruk 8–4 ezer év közöttire tehető, de a keletkezés pontos idejét megállapító vizsgálatok még váratnak magukra.

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

A későbbi korok tanúja körülbelül húsz őskori, valamint számos bronzkori és középkori településmaradvány, illetve épületrom, amelyek a qobustani térség korabeli fénykoráról vallanak. A későbbi századok sziklavésetei terjedelmüket tekintve egyre kisebbek, és egyre inkább nonfiguratívak lettek. A 12–14. század közötti időből pedig számos arab felirat maradt fenn. A szikladíszítményeket az 1930-as években véletlenül fedezték fel a helyszínen működő kőfejtő munkásai. Miután fény derült a gazdag leletre, a kőfejtési munkálatokat leállították, s 1939-ben megkezdődtek a rendszeres ásatások.

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Gobusztán ősi sziklarajzai

Forrás:wikipedia.hu


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!