Megfejtették a földönkívülinek hitt chilei minimúmia titkát

Megfejtették a sokak által földönkívülinek hitt chilei minimúmia titkát: több hétig tartó intenzív DNS-vizsgálatok során kiderítették, hogy egy csonttorzulásban szenvedett, nőnemű emberi magzaté a bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz. A chilei Atacama-sivatag egy távoli vidékén 2003-ban talált lelet nagy érdeklődést keltett.

Forrás: Wikimedia Commons/ESO

A megtalálási helye után Atának elnevezett apró lény állítólagos földönkívüli származásáról dokumentumfilmet is forgattak. Nyilvánvaló, hogy a vélhetően koraszülötten világra jött kis ember több genetikai mutációtól szenvedett, amelyek különböző koponya- és csonttorzulást okoztak – közölték a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye és a Stanford Egyetem kutatói a Genome Research című szaklapban megjelent tanulmányukban. Sok génmutációról ismert, hogy szerepet játszik a kis termet kialakulásában, a gerincferdülésben és az izmok és csontok torzulásában.

Forrás: Dr. Emery Smith

Más mutációkról tudni lehet, hogy lehetséges kiváltói betegségeknek, de korábban nem tudták összefüggésbe hozni őket ilyen fejlődési zavarokkal. Csimpánzok és rhesusmajmok genomjával való összehasonlítás után a szakértők megállapították, hogy Ata ember volt. Geográfiai elemzések szerint azt is kikövetkeztették, hogy chilei eredetű, a leolvasott X- és Y-kromoszómák alapján pedig nőnemű. Már az első vizsgálatok során szokatlan dolgokat tapasztaltak a kutatók: a kicsiny csontváznak a szokásos 12 helyett csak 10 bordapárja van. Ralph Lachman csontszakértő azt is megállapította röntgenfelvételek segítségével, hogy Ata térdlemezei meglepő módon olyanok, mint egy 6-7 éves gyereké. Ata azonban nem élhetett ilyen sokáig ennyire szokatlan deformációkkal.

Forrás: Bhattacharya S et al. 2018

A kutatók szerint a minimúmia magzat volt, és olyan ritka betegségben szenvedett, amelynek hatására idő előtt öregedtek a csontjai. Mindezek megállapítása úgy vált lehetővé, hogy a tudósok Ata bordáiból érintetlen örökítőanyagot tudtak kivonni és szekvenálni. Ez alapján kiderült, hogy Ata az elmúlt 500 évben születhetett, és a sivatagi környezetnek köszönhetően maradt meg ilyen jó állapotban a csontváza.

Forrás: Dr. Emery Smith

“Ez nagyszerű példája annak, hogyan segít régi leletek szekvenálása modern minták elemzésében” – emelték ki a kutatók, akik szerint az eredmény rávilágít arra, hogy a bizonyos betegségek okai utáni kutatás során nem csak egyes mutációkra kell összpontosítani. Ata számos torzulásaira keresik a magyarázatot a kutatók.

“Csak találgatni tudunk, de a testet La Noriában, az Atacama-sivatag egyik elhagyatott városában találták, ahol nitrátot bányásztak. Ez valószínűleg szerepet játszhatott a születés előtti DNS-károsodásban” – emelték ki.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!