Megdöbbentően rossz ökológiai állapotban vannak Magyarország vizei

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése szerint jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges. MagyarországVisszatérhetett a farkas a Börzsönybe. vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. A WWF arra figyelmeztet, hogy a 18 éve elfogadott Európai szabályozást a tagállamok csak elodázzák, míg vizeink romló állapota hatalmas károkat okoz. A gerinces állatok 81%-a eltűnt bolygónkról, és hazánk ikonja, a tiszavirág állományában is jelentős csökkenés látszik.

Forrás: Érdekes Világ

“Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan” – mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. “Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” – folytatta a szakértő.

Forrás: CNN Create

A jelentés átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyóCsikóhalak telepedtek meg a Temzében. k, tavakVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. , vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. Az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40%-ban éri el a jó minősítést, míg azok kémiai vízminősége csupán 38%-ban jó. A jelentés továbbá a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőműA világ egyik legszárazabb sivatagában építene vízerőművet egy chilei vállalat. vek építését és a szennyezést egyaránt.

Ökológiai szempontból egyébként Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyókVeszélyes szintet ért el az édesvízi foszforszennyezés világszerte. alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.

Forrás: Wikimedia Commons/Petr Šmerkl 

Magyarország felszíni vizeinek állapota nagyon kis százalékban éri el a jó ökológiai állapotot. Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában – például Romániához képest – is rossz ökológiai állapotban vannak. A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek. Ugyanakkor a felszín alatti vizek jó mennyiségi állapota szempontjából az EU utolsó öt tagállamába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy hazánk felszín alatti vizei könnyen veszélybe kerülhetnek a későbbiekben azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizesélőhelyek leromlása miatt.

Forrás: Wikimedia Commons/Michal Klajban

2000-ben az Európai Unió tagállamai letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A VízAfrikai gyerekek reakciója, amikor először isznak tiszta vizet. Keret Irányelv (VKI) folyóik, tavak, vizesélőhelyek és part menti vizek védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizek további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat.

„A víz mindenkit és mindent érint. Ha kormányaink nem változtatnak radikálisan hozzáállásukon, az emberek, a természetKülönleges fotók, amiken egyszerre látható a víz feletti és víz alatti világ. és a gazdaság fogja megfizetni ennek árát” – fogalmazott Andreas Baumüller.

Forrás: vadludsokadalom.hu 

„Az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást” – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány. Magyarország folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de a szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nagy Ugrás vizeinkért

Az Európai Nagy Ugrás kezdeményezés 2005-ben azért jött létre, hogy a vizeink állapotára, és a Víz Keret Irányelv fontosságára felhívja a lakosság figyelmét. Az akció lényege, hogy július második vasárnapján Európa-szerte százezrek ugranak egyszerre vízbe, hogy ezzel jelezzenek a döntéshozóknak: nekik fontos vizeink védelme.

„Vizeink jövője veszélyben van, és a védelmüket szolgáló Víz Keret Irányelv idén górcső alá kerül. Most tehát minden eddiginél fontosabb, hogy jelezzük döntéshozóinknak, mi kiállunk vizeinkért! Hallassuk a hangunkat, és csobbanjon az ország július 8-án délután 3 órakor” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Forrás: Wikimedia Commons/Susulyka

Cikkajánló: A vizek földje – különleges kisfilmet készített Magyarországról a CNN


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!