Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves “rágógumi”

Egy 5700 éves “rágógumi” vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemÁllati szemek közvetlen közelről. ének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.

“Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genomot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csontAz emberfélék eddig ismeretlen faját azonosították egy Fülöp-szigeteki barlangban. -, vagy fogmaradványból” – közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányMiben gyökerezik az erőszakra való hajlam?. társszerzője. „Ez egy nagyon pontos ősi DNSFény derül az egyiptomi múmiák titkaira. -forrás” abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat – tette hozzá.

Közzétette: Phys.org – 2019. december 17., kedd

 

A DániaKétezer évvel ezelőtti kegyetlen összecsapás nyomait rejti egy dániai lápvidék. déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.

Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez – állapították meg a kutatók.

Forrás: Tom Björklund/University of Copenhagen 

Syltholm páratlan lelőhely. Szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg – hangoztatta Theis Jensen, a tanulmány társszerzője. A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsaEgy kacsa barátsága változtatta meg a depressziós kutya életét. ) DNS-t, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és miként éltek több mint ötezer éve a térségben.

Azt azonban nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéreg pépet miért puhította a nő a szájában: esetleg ragasztóanyaggá akarta alakítani – hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta. Az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, de lehet hogy éhségét akarta elvenni, vagy csak egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!