A világ leghosszabb pingvinmerülését dokumentálták a Déli-sarkvidéken

A világ leghosszabb pingvinmerülését rögzítették a Déli-sarkvidéken: 32,2 percet töltött víz alatt egy császárpingvin. Az állat öt perccel többet töltött víz alatt, mint az eddigi rekorder. A kizárólag a Déli-sarkvidéken élő császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) a világ legnagyobb és legnehezebb pingvinjei, ráadásul a legjobb merülési képességekkel rendelkeznek: akár 500 méter mélyre is képesek leúszni a világ leghidegebb és legkegyetlenebb vizeiben.

Forrás: Michael Van Woert, NOAA NESDIS, ORA 

A rekordnak számító merülést akkor sikerült rögzíteni, amikor 2013-ban az állatok táplálkozási és merülési szokásainak jobb megértése érdekében 20 állatot jeladóval láttak el tengerbiológusok. A kutatást Kim Goetz, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet szakértője, Gerald Kooyman, a kaliforniai ScrippsJelentős előrelépést tettek a mesterséges élet megalkotása felé. Oceanográfiai Intézet és Brigitte McDonald, a kaliforniai Moss Landing Tengeri Laboratórium munkatársa vezette.

Bár Goetz és csoportja a fiókát nevelő pingvinek viselkedését akarta tanulmányozni, véletlenül nem a megfelelő madarakat jelöltek meg: húsz olyan állaton rögzítettek jeladót, amelyek az év nagy részét táplálékszerzéssel töltötték a távoli Ross-tengeren.

Forrás: Francisco Ardini /PNRA/Wikimedia Commonsemp CC-BY-SA 4.0

Goetz és társai felfedezték, hogy a császárpingvinek távolabbra úsznak és mélyebbre merülnek, mint azt valaha lehetségesnek gondolták. A tanulmányozott időszakban 273 és 9000 kilométer közötti távolságot tettek meg, és olyan merüléseket hajtottak végre, amelyek egy perc és 32,2 perc közöttiek voltak. Goetz szerint a császárpingvinek fiziológiája alapján az állatok számára legfeljebb 8 percig lehet kényelmes a merülés, ezután kifogynak az oxigénből, és az anaerob – oxigént nem igénylő – rendszer lép működésbe. Az ilyen jellegű mozgás után hosszabb pihenési szakaszra van szükség.

Forrás: Wikimedia Commons/Mtpaley 

“Még mindig nem tudjuk, hogy azért merülnek mélyebbre, mert nehezebbé válik számukra táplálékhoz jutni, vagy mert valamilyen oknál fogva letérnek a tervezett útról, nem találnak léket a jégen, és amíg nem találnak rést, addig nem tudnak feljönni levegőért. Ha egy állat mélyebbre megy és teljesen kimeríti magát, felhasználva minden oxigénjét, hogy lejusson, az általában azért van, mert megéri” – mondta Goetz.

A felhelyezett jeladók nagy része 2013 márciusa és az év vége között több mint 96 ezer merülést rögzített. Goetz szerint a kutatásValójában nem egy, hanem négy zsiráffaj létezik. következő szakaszában azt tervezik, hogy kamerákat helyeznek el az állatokon, hogy lássák is, mit csinálnak a jég alatt – mire vadásznak, amiért megéri ekkora erőfeszítést tenni. A kutatók eredményeiket a Journal of Marine Ecology Progress Series című szaklapban mutatták be.

The Guardian, NIWA, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!