Újraírhatja Amerika benépesedésének történelmét egy csecsemő maradványa

Újraírhatják AmerikaRekordot döntött az amerikai hadsereg kísérleti mágnesvasútja. benépesedésének történelmét egy csecsemő Alaszkában talált 11,5 ezer éves maradványai. A maradványok genetikai elemzése alapján szakértők arra következtettek, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. A kutatók szerint amit a DNSFény derül az egyiptomi múmiák titkaira. -ből kiderítettek, az alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a kontinensre mintegy 20 ezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók.

Az akkori alacsonyabb vízállás miatt száraz földterület alakult ki a Bering-szorosban, amely csak akkor került újra víz alá, amikor az északi jégtakaró megolvadt. Az úttörő telepesek lettek a mai amerikaiak ősei – mondta Eske Willerslev, a Koppenhágai és a Cambdrige-i Egyetem munkatársa, aki kollégáival a Nature című tudományos lapban mutatta be genetikai vizsgálatokon alapuló eredményeit.

Forrás: NASA/GSFC/JPL/MISR-Team

A hat Több mint tízezer turistát zárt el a hó a külvilágtól a svájci Alpokban. napos csecsemő csontvázVisszakerültek törzséhez a legrégibb ismert ausztrál ember, Mungo Man maradványai. át az Upward Sun River nevű régészeti lelőhelyen találták meg 2013-ban. A helyi bennszülött közösség a “napkelte lánygyermeke” nevet adta neki, a kutatócsoport USR1 néven utal rá. “Ezek a legrégebbi emberi maradványok, amelyeket valaha Alaszkában találtunk, de ami különösen érdekes, az az, hogy ez az egyén olyan populációhoz tartozott, amilyet korábban sohasem láttunk még” – magyarázta Willerslev.

“Ez egy olyan populáció, amely a legközelebbi rokonságban áll a modern amerikai őslakosokkal, mégis elkülönül. Mondhatjuk, hogy a legkorábbi vagy a legeredetibb őslakos amerikai csoportból származik a csecsemő. Ez azt jelenti, hogy minden amerikai őseiről mesélhet nekünk” – idézte a BBC News a kutatót.

Forrás: Ben Potter

A tudósok az ősi populációk történelmét a generációkon át a DNS-ben felhalmozódó mutációk és kisebb hibák alapján tanulmányozzák. Ezeket a mintázatokat demográfiai modellekkel egyeztetve kapcsolatot állapíthatnak meg a különböző embercsoportok között. Az új tanulmány egy ősi populáció létére világít rá, amely mintegy 34 ezer éve kezdett genetikailag elkülönülni a kelet-ázsiaiaktól és amely az elválást megközelítőleg 25 ezer éve fejezte be – vélhetőleg ekkor szűnt meg a Szibériát és Alaszkát összekötő beringi földhíd.

Az elemzés azt feltételezi, hogy az USR1 által képviselt ősi beringiek egy csoportja elkezdett elkülönülni az úttörő betelepülőktől. Ez a genetikai elkülönülés mintegy 20 ezer éve következett be annak eredményeképpen, hogy ezek az emberekGenetikai Portré - Ulric Collette fotósorozata. néhány ezer évig Alaszkában maradtak. Az első betelepülőhullám egy másik csoportja dél felé indult, hogy a jégen túli területeket meghódítsa. Ebből a továbbvándorló csoportból alakult ki az a két genetikai csoport, amelyeket a mai őslakos populáció elődeiként tartanak számon.

Forrás: Ben Potter

“A lánycsecsemő örökítőanyaga előtt csak modernebb amerikai őslakosok és ősi szibériaiak maradványaiból tudtunk következtetéseket levonni a kapcsolatokról és a szétágazás idejéről. Most viszont van egy egyedünk a két populáció között, és ez valóban megnyitja az utat ezen alapvető kérdéseknek a megválaszolásához” – mondta Willerslev. Hozzátette, hogy pontos válaszokhoz szükség lenne további maradványok felfedezésAmerikai csillagászok bizonyítékot találhattak a legendák övezte kilencedik bolygó létezéséről. ére Alaszkában és SzibériaLyuba - a 39 ezer éves mamutbébi . észak-keleti részén. Ezt az északnyugati-amerikai államokban megnehezíti az ottani talaj savassága, amely nem kedvez a csontok és DNS-anyaguk fennmaradásának.

Forrás: Eric S. Carlson, Ben Potter

Nature, BBC, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!