Rejtélyes rádiókitöréseket észleltek egy távoli galaxisból

Egy távoli galaxisból érkező titokzatos rádiókitöréseket észleltek csillagAz eddig észlelt legkisebb csillagot fedezték fel. ászok egy kanadai teleszkópBionikus fület kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja. segítségével, ám a rádióhullámok pontos természetét és eredetét egyelőre nem sikerült meghatározni – írja a BBC.

Az észlelt 13, úgynevezett gyors rádiókitörésKiderítették, hogy mi okozhatja a titokzatos rádiókitöréseket. (Fast Radio Burst, FRB) között egy nagyon szokatlanKarddal és tűzzel készít frizurákat egy spanyol fodrász. , ismétlődő jelet is azonosítottak a kutatók, akik szerint utóbbi ugyanabból, a Földtől nagyjából 1,5 milliárd fényévnyire lévő forrásból származik. A Nature című tudományos folyóCsikóhalak telepedtek meg a Temzében. iratban publikált tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. szerint ilyen jelenséget mostanáig mindössze egyetlen egyszer, egy másik teleszkóppal észleltek.

Forrás: Wikimedia Commons/Ivan Bok

“Tudva, hogy létezik még egy ilyen, arra enged következtetni, hogy több is lehet odakint. Ha még több ilyen ismétlődő jel és forrás áll rendelkezésünkre a tanulmányozásukhoz, akkor képesek lehetünk megoldani a kozmikus kirakóst azzal kapcsolatban, hogy honnan származnak ezek a jelek, és mi okozza őket ” – mondta Ingrid Stairs, a vancouveri Brit Columbia-i Egyetem asztrofizikusa.

Forrás: CHIME/Andre Renard, Dunlap Institute for Astronomy & Astrophysics

A nyugat-kanadai Brit Columbia tartománybeli Okanagan-völgyben található CHIME teleszkóp négy darab, 100 méter hosszú antennája az egész északi égboltot átfésüli naponta. A tavaly beüzemelt teleszkóp azonnal észlelte a 13 gyors rádiókitörést, köztük az ismétlődőt is. A csillagászok kicsivel több mint tíz éve ismerik a rövid vagy gyors rádiókitöréseket. Ezek nagy energiájú asztrofizikai jelenségek, amelyek felvillanó rádiópulzálások formájában láthatóak. Egy szempillantásnál is jóval rövidebben és látszólag rendszertelenül villannak fel az égbolton.

Forrásukról számos elmélet született: a villanások egy nagyon erős mágneses mezővel rendelkező, gyorsan forgó neutroncsillagból, két neutroncsillagElőször észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat. összeolvadásából vagy nagy tömegű feketeA táncoslábú paradicsommadár tollazatán látható az állatvilág legmélyebb fekete színe. lyukaktól származhatnak. Rövidségük miatt nagyon nehéz meghatározni pontos eredetüket. Mostanáig a kutatók nagyjából 60 gyors rádiókitörést, köztük két ismétlődőt észleltek, de úgy vélik, hogy napjában akár több ezer is lehet az égen.



Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!