Nicaragua elfogadta azt az ajánlatot, amelyet egy hongkongi székhelyű kínai cég tett egy óceánközi csatorna megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, esetleges megépítésére és 50 évre szóló koncessziós üzemeltetésére. Az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő nicaraguai csatorna ötlete nem új. Ez felmerült a a pénzügyi visszaélések miatt fogalommá vált Panama-csatorna száz évvel ezelőtti megépítése előtt is. A 130 ezer négyzetkilométeres, 6 milliós országban fekszik Latin-Amerika legnagyobb tava, a Nicaragua-tó, amely nyolcezer négyzetkilométeres – a Balatonnál tizenhatszor nagyobb – felülete révén megkönnyítené a csatorna építését. A Karib-tengert a Csendes-óceánnal összekötő, Nicaragua közepén keresztülfutó csatornára vonatkozó ajánlatot a parlament nagyon gyors eljárásban hagyta jóvá, és tagjainak nagy többsége támogatta. A tervre ugyanakkor kétkedően tekint sok hajózási szakember, a környezetvédőkből pedig aggodalmat vált ki. A gyanakvás egyik oka, hogy a Hong Kong Nicaragua Canal Development Investment (HKND) csoportnak eddig feltehetőleg csak a távközlésben van kivitelezési tapasztalata. A kivitelezés összköltségét egyes becslők 40 milliárd dollárra teszik, aminek fedezéséhez nemzetközi befektetőket kellene bevonni. Az összeg Nicaragua éves GDP-jének másfélszeresét teszi ki. A parlamentben a Daniel Ortega elnök vezette baloldali Sandinista Front rendelkezik többséggel. Ortega hívei azt állítják, hogy a Panama-csatornának konkurenciát támasztó vízi út megépítésével a térség legszegényebb államának évszázados álma valósulna meg. Több tízezer állást teremtenének és gazdasági növekedést indítanának el, amely csökkentené a lemaradást Panamához képest.
Környezetvédők szerint ugyanakkor a csatorna megépítése tönkre fogja tenni a Nicaragua-tó vizét és élővilágát, az édesvíz beszennyezésével pedig elveszne az ország egyik fő víznyerőhelye. Hajózási szakértők szerint ráadásul nem lenne elegendő hajó, mely kihasználná az útvonalat. Emellett pedig a globális gazdasági lassulás következtében kevesebb konténerszállító hajó használja a hajózási útvonalakat, illetve a felmelegedéssel megnyíló útvonalak is alternatívákat kínálnak a teherszállító hajók számára. Egyesek szerint azonban a gazdasági szempontok nem játszanak szerepet, Kína pusztán globális hegemóniáját igyekszik így is növelni. Latin-Amerikában mellesleg nem ez az első hatalmas kínai bevásárlás: márciusban Ecuador 8,1 millió hektárnyi amazóniai őserdejéből 3 millió hektárt eladott kínai olajvállalatoknak.
