Magyarország területén élhetett az óriáspandák őse

A mai MagyarországÁrpád-kori templom feltárásán dolgoznak a régészek Lakiteleken. területén élhetett tízmillió évvel ezelőtt és modernkori leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse – állítják kutatók, akik szerint eredményeik egyrészt azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak.

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-KínaFélelmetes csúcsragadozó volt a Kína területén élt hatalmas ősvidra. erdőElképesztő világrekord - fél nap alatt 66 millió fát ültettek el Indiában. kkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre jellemző emésztőrendszere ellenére a fekete-fehér emlős bambusszal táplálkozik és egyike a világ legsebezhetőbb fajainak. Az óriáspanda az egyetlen még ma is élő tagja a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó Ailuropodinae alcsaládnak.

Forrás: Wikimedia Commons/Chi King

A tudósok a mai napig nem tudják biztosan, miként fejlődött ki a faj, mivel ősi rokonainak fosszíliáiból rendkívül kevés maradt fenn a jelenkor számára – olvasható a New Scientist tudományos hírportálon. A kanadai Torontói Egyetem paleoantropológusaként dolgozó David Begun azonban most különlegesA csillagos égbolt elevenedik meg a különleges petúnia szirmain. fogleletekre bukkant az észak-magyarországi Rudabánya területén, miközben hominidák csontjai után kutatott. A szakember egy orrszarvú lapockacsontja alá beszorulva találta meg a megkövesedett fogakat, amelyekről úgy véli, hogy 10 millió évesek, a miocén földtörténeti kor alkonyáról származnak.

Forrás: David Begun/University of Toronto 
Forrás: David Begun/University of Toronto

Mivel a fogleletek alakja alapján Begun egy ősi pandára gyanakodott, ezért a további vizsgálatokhoz segítségül hívta egy francia és egy ecuadori kollégáját. A kutatók összevetették a fogleleteket más medvék fogainak alakjával, felépítésével és – az állat étrendjéről árulkodó – kopási mintázatával, amelyek az óriáspandák fogaival mutattak hasonlóságot. “Mindkettőre a masszívabb növények fogyasztása a jellemző, amelyeket inkább szétnyirbálni, mintsem szétzúzni kell” – mondta az egyik kutató, hozzátéve: mindez azt mutatja, hogy a pandák őseinek életmódja nagyon hasonlított a modernkori leszármazottaikéhoz.

Forrás: Wikimedia Commons/jballeis

A kutatók a Miomaci panonnicum nevet adták az eddig ismeretlen pandának. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a Miomaci sokkal inkább az unokatestvére, mintsem a közvetlen őse a modern pandának és családfájuk feltehetőleg a miocén földtörténeti kor derekán ágazhatott el. A talált fosszíliaKivételesen jó állapotú fosszília mesél egy őskori páncélos hüllő életéről. híján van a Kína déli részén mintegy kétmillió éve kifejlődött modern óriáspandák nagyon különleges fogazati anatómiájának, feltételezhetően abból a korból származik, amikor a pandák bambuszfüggők lettek – mondta Russell Ciochon, az Iowai Egyetem kutatója.

Forrás: Wikimedia Commons/Todorov.petar.p

Mivel az óriáspandák kizárólag Kínában élnek, a kutatók feltételezik, hogy azóta élnek ott, amikor a többi medvétől elváltak. Néhány fosszília alátámasztja ezt a feltevést. Kínában bukkantak már nyolcmillió éve élt pandák fosszíliáira. 2012-ben tudósok találtak fogakat, amelyeket az óriáspanda legidősebb ismert közvetlen elődjének, a Kretzoiarctos beatrixnak tulajdonítanak. Ezek 11,6 millió évesek voltak és Spanyolországban bukkantak rájuk, ami azt sugallja, hogy a pandaTovábbra sincsenek biztonságban a pandák élőhelyük csökkenése miatt. ősei Európából vándoroltak Ázsiába. A Miomaci fogai ezt az elméletet támasztják alá. Érdekes hasonlóságok vannak az egyes európai és kínai lelőhelyeken talált késő miocén kori állati fosszíliák között, amik arra utalnak, hogy a két helyszín között rengetegen vándoroltak – magyarázta Begun.

Kretzoiarctos beatrix (Forrás: José Antonio Penas, SINC)

Az egyenes származási ág valószínűleg ázsiai, de idősebb európai elődökkel áll rokonságban, amelyek már kihalt rokonsági ágak. Mivel majmok vándoroltak Rudabányáról Ázsiába, ez azt igazolja, hogy ez a migrációs útvonal lehetséges volt – tette hozzá Juan Abella, az ecuadori Állami Egyetem kutatója. Az időjárás szerepet játszhatott ebben. Amikor a Miomaci élt, Európában melegebb és csapadékosabb volt, mint napjainkban. A Rudabányán talált más fogak összetétele arról árulkodik, hogy szubtrópusi erdő volt a terület egy tó partján. Az ilyen erdők 5 millió éve eltűntek Európából és ez okozhatta az európai óriáspanda kimúlását is. A környezet lehűlt, kiszáradt. Változott a fauna és eltűntek a sűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. ű erdőkhöz kötődő fajok – mondta Ciochon Russell.

Forrás: Wikimedia Commons/Sheilalau 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!