Vízforrásokat jelölhettek a Húsvét-sziget rejtélyes kőszobrai

Amerikai kutatók megfejthették a Húsvét-szigeten emelt kőszobrokA rejtélyes agyaghadsereg . elhelyezkedésének rejtélyAz FBI segített azonosítani egy 4000 éves egyiptomi múmiát. ét: a megalitikus alkotások a friss vízforrásokat jelölhették – számolt be egy új tanulmányA tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék. eredményeiről a The Guardian.

Forrás: flickr/TravelingOtter

Évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat a Húsvét-szigeten emelt moaik, vagyis kőszobrokVeszélyben van a Húsvét-sziget különleges kultúrája. rejtélye. A zömmel 13. és 17. század között készült több száz kisebb-nagyobb szoborA leshani óriás Buddha-szobor. jellegzetessége, hogy az emberalakok feje aránytalanul nagy a testhez képest. Az alkotások általában az őslakosok törzsfőnökeit vagy az isteni hősöket ábrázolták.

Amerikai kutatók azt próbálták megállapítani, hogy miért arra a helyre kerültek a szobrok, ahol állnak. Kiderült, hogy a szobrok jellemzően mind friss vízforrások közelében vannak. ElméletAz eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön. ük szerint a szobrok jellegzetességei, például a méretük a vízforrás bőségére és minőségére utalhat.

Forrás: TravelingOtter/flickr 

Carl Lipo, a New York-i Binghamton Egyetem professzora, a PLOS ONE folyóiratban publikált tanulmány társszerzője szerint felfedezésEgy elveszett víz alatti város feltáró képei. ük azt demonstrálja, hogy a szobrokat nem rituális helyszíneken állították fel, a rituálét a moaik szimbolikus jelentése reprezentálja, de egyébként a közösség életének részei voltak.

A Chilétől mintegy 3500 kilométerre található, elzárt szigeten több mint háromszáz megalitikus platform található, mindet különálló közösség készíthette. Az elsőt a 13. században hozhatták létre. Sokat találtak a partvidék környékén. Korábbi tanulmányok is felvetették már, hogy a szobrok elhelyezése kapcsolatba hozható a fontos erőforrások elhelyezkedésével, az új kutatás szerzői azonban először tettek kísérletet az állítások vizsgálatára.

Forrás: Wikimedia Commons/Hhooper1

A kutatócsoport a szigetA Nyulak-szigete. keleti részét vizsgálta, ahol a különböző erőforrásokat alaposan feltérképezték már. A kiválasztott területen 93 megalitikus platform elhelyezkedését elemezték, amelyek még az előtt készültek, hogy a 18. században a szigetre léptek volna az európai hajóHosszúszárnyú bálna emelt a magasba egy turistákat szállító hajót. sok.

Miután nem találtak kapcsolatot sem a szobrok anyagául szolgáló sziklák, sem a szerszámok anyagának bányászatával, azt vizsgálták, hogy milyen más fontos erőforrások közelében találták a szobrot: például a termesztett növényekNem az állatok az álcázás egyedüli mesterei - a növények is képesek hasonló trükkökre. , köztük az édesburgonya közelében vagy halászathoz kapcsolódó helyszín vagy friss víz közelében volt-e a szobor.

Forrás: Wikimedia Commons/LBM1948

Lipo elmondta, hogy csoportját különösen a vízforrások érdekelték, mivel a szigeten nincsenek állandó források és nem találtak rá elegendő bizonyítékot, hogy a helyiek a sziget tavaira lettek volna utalva. A friss víz azonban jelen van a szigeten, a talaj víztartó rétegeiben, barlangokban és a parton is. Apály idején látni is lehet, hogy a talajból előtörő erekből hogyan áramlik ki a friss víz – mondta Lipo hozzátéve, hogy történelmi feljegyzések szerint a helyiek itták is ezt a kissé sós vizet, sőt, kutakat is ástak.

Forrás: Wikimedia Commons/Aurbina

A kutatók megállapították, hogy minden nagyobb szobor közelében jelentős vízforrások vannak. Lipo magyarázata szerint mivel a közösségeknek friss vízre volt szüksége, praktikusan oda állították a szobrokat, ahol a forrás volt. Lipo azt is felvetette, hogy a szobrok mérete és egyéb jellegzetességei kapcsolatban lehettek a vízforrás minőségével, és ezen a módon a közösség egyúttal jelezhette előnyét a szigeten élő más közösségeknek.

A professzor szerint a közösség és az együttműködésA farkasok sokkal együttműködőbbek egymással, mint a kutyák. alapvető feltételei voltak a platformok létrehozásának. “Bármi, ami közelebb visz egymáshoz, erősebbé tesz és segít a túlélésben. Szerintem ez a Húsvét-szigetA rejtélyes Húsvét-sziget. titka” – hangsúlyozta a kutató.

A szobrok helyszínválasztásának elméletével azonban nem mindenki ért egyet. Jo Anne Val Tilburg, a Kaliforniai Egyetem tudósa rámutatott: eddig sem volt titok, hogy a partvidéken található friss víz a szobrok közelében volt, ám ezek az erek csekély jelentőséggel bírhattak.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!