Szorgosan rágcsáló hód döntött rá egy 20 méteres fát egy kis hajóra Németországban

Csodával határos módon sértetlenül megúszta egy pár, hogy egy Több mint tízezer turistát zárt el a hó a külvilágtól a svájci Alpokban. d rádöntött hajójukra egy 20 méteres fát a Müritz-Elde csatornán a németországi Schwerin közelében. A hód átrágta a nyárfa közel fél méter vastagságú törzsét, mely ezután rázuhant a partnál horgonyzó 10 méteres jacht közepére. A hajón tartózkodók szerencsére éppen lenn voltak a kajütben, így nem esett bajuk. A német rendőrség szerint “szerencsére a hajó fémből volt, így folytatni tudta útját saját erejéből”.

A fás vízpartokon élkő eurázsiai vagy közönséges hód Eurázsia legnagyobb rágcsálófaja. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg Európában a védelmi intézkedéseknek köszönhetően növekvőben van, az ázsiai populációk azonban továbbra is veszélynek vannak kitéve. Az 1920-as években indultak meg az első visszatelepítési programok a skandináv és a balti területeken, amelyek aztán az 1980-as, 90-es években új lendületet kaptak Közép- és Dél-Európában is. Magyarországon 1988 óta védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Forrás: Wikimedia Commons/Sven Začek

Eurázsia legnagyobb rágcsálójának testtömege 20–33 kilogramm, testhossza 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. A hód legfőbb jellegzetessége hatalmas fákVastagabb levelet növesztenek a növények a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt. kidöntésére is alkalmas narancssárga metszőfoga.

Forrás: Wikimedia Commons/Per Harald Olsen 

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival a veszélyre hívják fel a figyelmet.

A hód a környezetét kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén a ragadozók előtt észrevétlen maradjon. A nagyszabású gátépítés nem annyira az eurázsiai hódra, mint inkább Amerikában élő rokonára, a kanadai hódra jellemző.

Forrás: Wikimedia Commons/Sylvain Haye
Forrás: Wikimedia Commons/Juliux

A hód számára a télAnnyira hideg van Kanadában, hogy az állatkerti királypingvineket sem engedik ki. nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105–107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A fiatalok már születésük után látnak és a szőrzetük is fejlett, úszni azonban még nem tudnak. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15–17 évig is élhet Természetes ellenségei a eurázsiai hiúzNyomozócsoport keresi egy visszatelepített hiúz gyilkosát. és a szürke farkasVisszatérhetett a farkas a Börzsönybe. .

Forrás: Wikimedia Commons/Ray Scott

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!