Négy új gravitációshullám-forrást találtak – az egyik jelei 5 milliárd évvel ezelőtt indultak útnak

Négy további gravitációshullám-forrást találtak a LIGOElőször észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat. és VIRGOElőször észleltek neutroncsillag-összeolvadásból származó gravitációs hullámokat. együttműködés legutolsó mérési adatainak értékelésekor, az egyik hullámforrás jelei ötmilliárd évvel ezelőtt indultak útnak, akkor, amikor a NapElkezdte küldeni az adatokat a Nap koronájába merülő űrszonda. is keletkezett – derül ki az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont közleményéből. A legtávolabbi forrás, amelyet a gravitációshullám-detektorok korábban észlelni tudtak, csak 2,9 milliárd fényévnyire volt.

A kutatók az új adatokra a 2016. november 30-Különleges, fekete hattyú Győrben. l 2017. augusztus 25-ig tartó második megfigyelési időszak alatt folytatott megfigyelések értékelésekor bukkantak. Az adatértékelések bonyolultsága miatt ez a folyamat 1-1,5 évig is elhúzódhat.

Forrás: LIGO/Caltech/MIT/Sonoma State (Aurore Simonnet)

Az új GW170729 esemény, amelyet a kutatók 2017. július 29-én észleltek, a legnagyobb tömegű és legtávolabbi gravitációshullám-forrás, amelyet valaha megfigyeltek. A GW170729 esemény esetében 50,6 és 34,3 naptömegnyi fekete lyukakGyorsabban nőnek a fekete lyukak. összeütközésekor 80,3 naptömegnyi újabb fekete lyukGigantikus feketelyukat fedeztek fel, melynek tömege a Napunk 12 milliárdszorosa. keletkezett, ami azt jelenti, hogy mintegy öt naptömegnyi energia alakult át gravitációs hullámokká.

A másik érdekes új gravitációshullám-esemény, amelyet találtak, a GW170818, amely 2,5 milliárd fényév távolságra játszódott le két fekete lyukÓriási lyukak Guatemalában a város közepén. összeolvadásakor. A kutatóknak eddig nem látott pontossággal sikerült meghatározniuk a forrás helyzetét. Korábban a neutroncsillagok összeolvadásából származó gravatiációshullám-forrást sikerült csak ennél pontosabban meghatározni, amely sokkal közelebb volt a Naphoz, 130 millió fényévnyire. A GW170818 helyét 39 négyzetfok pontossággal sikerült meghatározni.

Ez a nagy pontosságú észlelés az amerikai lézerMegérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer. interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és európai párja, a VIRGO detektorai együttműködésének, a megfigyelőközpont-háVadlovak a Rhone-deltavidékén. zat együttes mérésének volt köszönhető. A sikert a hálózat helymeghatározási képességének kihasználása tette lehetővé, amely a jelek különböző detektorokhoz való érkezési idejének késleltetésén és az interferométerek úgynevezett antennafüggvényein alapul.

“A következő megfigyelési időszakban, amely 2019 tavaszán indul, jóval több gravitációshullám-jelölt azonosítására számíthatunk, a közösség tudományos eredményei ennek megfelelően fognak növekedni. Ez egy hihetetlenül izgalmas időszak” – tette hozzá David Shoemaker, a LIGO Tudományos Kollaboráció szóvivője.

Forrás: VIRGO

Az európai VIRGO együttműködésben MagyarországBronzkori emberi maradványokra bukkantak Jászberény határában. az MTAMágneses nulltér laboratórium épül Magyarországon. Wigner Fizikai Kutatóközpont révén vesz részt, ahol Vasúth Mátyás, Barta Dániel, Somlai László Ábel és Nagy-Egri Máté Ferenc dolgoznak a nemzetközi csapattal.

“A VIRGO detektoron az elmúlt egy évben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, a következő mérési időszakhoz nagymértékben megnövelt, az előzőekhez képest már 1,5-2-szeres érzékenységgel fog csatlakozni” – nyilatkozta Vasúth Mátyás, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa. Az amerikai LIGO kollaborációban az ELTE kutatói Frei Zsolt vezetésével működnek közre.

Forrás: LIGO

 

 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!