Megfejtették a pompás királylepke hosszú vándorútjának rejtélyét

Amerikai tudósok megfejtették a természetA csodálatos Antilop-kanyon. egyik leghíresebb utazásA csodálatos Antilop-kanyon. ának, a pompás királylepke KanadáFelépült a tóba esett fiú, aki negyven percet töltött a víz alatt. l MexikóTányér méretű pókot fedeztek fel Mexikóban. ig tartó hosszú vándorlásának rejtélyKiderítették, hogy mi okozhatja a titokzatos rádiókitöréseket. ét. A pompás királylepke (Danaus plexippus) az egyetlen rovarÖtvenmillió évvel ezelőtt lezajlott természeti jelenetet őrzött meg egy borostyánkő. , amelyik ilyen hatalmas távolságot tesz meg – idézte a BBC News a Cell Report című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyben biológusok és matematikusok modellezték, hogy működik a rovar belső iránytűje a hosszú úton.

Pompás királylepke vándorlása
Fotó: Wikipedia

Pompás királylepke vándorlása
Fotó: Wikipedia

“A pompás királylepke hosszú vándorútját előre meghatározott, optimális útvonalon repüli: két hónap után egy bizonyos közép-mexikói helyre érkeznek, miközben takarékosan bánnak az energiával és csak néhány jelre hagyatkoznak” – mondta el a BBC-nek Eli Shlizerman, a Washingtoni Egyetem matematikusa, aki a rovar idegrendszerének működését modellezte.

Munkáját – többek között – Steven Reppert, a Massachusettsi Egyetem biológusa segítette, akivel közvetlenül a lepkeAtlaszlepke - a világ egyik legnagyobb lepkéje. csápjaiban és szemében lévő neuronok működéséről készítettek felvételeket. “Meghatároztuk azt, hogy a bemenő jelek kizárólag a Napból érkeznek. Az egyik féle jel a Nap elhelyezkedése a horizonton, a másik az idő múlása, a kettőből áll össze a rovar belső iránytűje, amellyel egész nap képes délnek tartani” – magyarázta Shlizerman.

kiralylepke-5
Fotó: Wikipedia

Pompás királylepke vándorlása
Fotó: Wikipedia

Pompás királylepke vándorlása

A belső iránytű bemenő jeleinek felderítése után Shlizerman elkészítette a rendszer szimulációs modelljét, amely egyrészt a csápoknak az idő múlását jelző “óraneuronjain”, másrészt a szemekben lévő idegeken alapul, amelyek a Nap pozícióját figyelik. A hálózatba beérkezik a kétféle jel, ezután a rendszer egyezteti őket, hogy jelezze, ha a rovar letért a helyes útról és korrekcióra van szükség – mondta a matematikus, aki igen izgalmasnak tartja a jelek integrációja által irányított viselkedést.

“Ennek a mechanizmusnak az ismeretében elkészíthetjük a rendszer robotverzióját, amelynek az a lényege, hogy az energiát és a navigációt is a Nap biztosítja” – mutatott rá. A kutatócsoport el akarja készíteni a pompás királylepke robotváltozatát, amely követi a rovart, hogy feltérképezze a vándorútját, valamint hozzájárulhat a fogyatkozó egyedszámú faj védelméhez is.

kiralylepkeFotó: Wikipedia

kiralylepke-2Fotó: Wikipedia

kiralylepke-3

VIDEÓ:

MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!