Magyar kutatók eredményei szerint fekete lyukakból álló korongok rejtőzhetnek a galaxisok közepén

FeketeA táncoslábú paradicsommadár tollazatán látható az állatvilág legmélyebb fekete színe. lyukakból álló korongok rejtőzhetnek a galaxisokGyorsabban nőnek a fekete lyukak. közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak új tanulmánya szerint. CsillagMegdöbbentő videó a bolygók és csillagok méreteiről. ászati megfigyelések szerint a legtöbb galaxisMegtalálták a Tejútrendszer rég elveszett "testvérét". közepén egy szupernehéz fekete lyukFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. található, ezek roppant gravitációjának hatására csillagokA gyönyörű éjjeli égbolt Bret Webster fotóin . milliói és naptömegű fekete lyukakIlyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni. ezrei gyülemlenek össze egy sűrű, mindössze néhány fényévFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. sugarú gömbbe.

Forrás: ESO/B. Tafreshi (twanight.org)

A magyar asztrofizikusok a galaxismagban keringő csillagok pályáinak kölcsönhatásait szimulálták. Eredményeik szerint a fekete lyukak pályái eddig nem várt módon rendeződnek, a nehezebb égitestek egy vastag korongot alkotva keringenek a központi szupernehéz fekete lyukÓriási lyukak Guatemalában a város közepén. körül.

“Korábban azt gondolták, hogy a kisebb és nagyobb tömegű objektumok egyaránt tetszőleges irányban keringhetnek a központi nagy fekete lyuk körül. Kutatásaink azonban azt igazolják, hogy a nehezebb csillagok és a fekete lyukak egyetlen korongba rendeződnek” – mondta Szölgyén Ákos, az ELTE PhD-hallgatója, aki a rangos Physical Review Letters szaklapban publikált kutatást vezette.

Szupernehéz fekete lyuk (Forrás: NASA/JPL)

Szölgyén Ákos és témavezetője, Kocsis Bence egy eddig nem vizsgált effektust, az úgynevezett vektor rezonáns relaxációt is számításba vették a galaxismagFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. numerikus szimulációjában. Ez az effektus leírja az égitestek pályái között fellépő gravitációs forgatónyomatékot, ami hosszú idő alatt rezonáns módon összeadódik, és azt eredményezi, hogy évmilliók alatt a keringési pályák síkja fokozatosan elfordul. Mivel a galaxismagban több millió csillag és akár több ezer fekete lyuk is keringhet, a vektor rezonáns relaxáció hatása nagyon jelentős lehet, és alapvetően befolyásolja azt, hogy hosszú idő után milyen pályákon keringenek az égitestek. A kutatók az egyes égitestek pályáinak kölcsönhatásait a galaxismag kialakulásának pillanatá5 különleges mélyedés a Földön. l kezdték szimulálni.

Kocsis Bence, az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő GalNUC ERC kutatócsoport vezetője szerint a galaxisok magját alkotó sűrű csillaghalmazok fejlődésük során megpróbálják maximálisan kitölteni a rendelkezésükre álló teret, akárcsak a gázok egy tartályban. Azonban a nehezebb égitestekből álló komponens nem tudja elérni ezt a rendezetlenebb, gömbszimmetrikus állapotot. Ezek a nagy tömegű objektumok a gravitáció hatására “leülepednek” és egy alacsony entrópiájú állapotot, egy korongot hoznak létre.

Forrás: flickr/Adam Evans 

A kutatás szerint míg a közepes tömegű, B-típusú csillagok pályái szintén mutatnak némi anizotrópiát, azaz korongszerű rendeződést, addig a számítások szerint a kis tömegű csillagok, mint a Naphoz hasonló idős, fősorozati csillagok, valamint a neutroncsillagok és fehér törpék leginkább gömbszimmetrikusan fordulnak elő a galaxismagban.

A kapott eredmények egyeznek a TejútrendszerFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. közepének eddigi csillagászati megfigyelésével is, amelyek szerint a kis tömegű csillagok gömbszerűen oszlanak el, míg a nagy tömegű fiatal csillagok egy hajlott korongba rendeződve keringenek a szupernehéz fekete lyuk körül. Mint írják, a felfedezésnek nagy jelentősége lehet a galaxismagok dinamikájának és a galaxisfejlődésnek a megértésében, és fontos lehet a gravitációshullám-források eredetének értelmezésében is.

“Ha több száz vagy ezer fekete lyuk korongba rendeződik a központi szupernehéz fekete lyuk körül, akkor ezek együttesen erősen meghajlíthatják és kilyukaszthatják a gázfelhőket, amiből megfigyeljük a nagyenergiás kiáramlásokat. Ez több ezer fényévre is képes megváltoztatni a galaxis nagyskálás szerkezetét” – idézi a közlemény Kocsis Bencét, aki úgy véli, a “legérdekesebb kérdés, hogy vajon a most megjósolt eloszlása a fekete lyukaknak megmagyarázza-e a LIGO/VIRGOElőször észlelték Európában az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat. detektorokkal észlelt gravitációshullám-jelek magas gyakoriságát”.

Forrás: LIGO/Caltech/MIT/Sonoma State (Aurore Simonnet)


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!