Különleges kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatásA csimpánzok is szoktak csalódni. során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTEMagyar kutatók igazolták a Kordylewski-porhold létezését. ) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmányKutyaévekben számolva - meglepő eredményre jutottak az ELTE kutatói. szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert.

Forrás: Wikimedia Commons/ArniEin

A vikingekA Viking történelem rejtett titkai. annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap állása szerint tájékozódtak. Ha felhőkA felhőtakaró megnövelésével és kifényesítésével védenék meg a Nagy-korallzátonyt. borították az eget, a Nap helyét úgynevezett napkövekkel állapították meg, majd az északi irányt határozták meg.

Forrás: flickr/Geir Are Johansen

Thorkild Ramskou dán régész 1967-ben feltételezte, hogy a napkövek polárszűrőként működő kristályok – valószínűleg kalcit, turmalin vagy kordierit – lehettek és az égboltfény polarizációjának analizálására szolgáltak, amiből kikövetkeztethető a felhők által takart Nap helye. Horváth és munkatársai a frissen ismertetett kutatásukban mindhárom napkőMeglepően pontosan segítették a napkövek a viking hajósokat az ELTE kutatói szerint. kristállyal kipróbálták, milyen pontos lehetett ez a 4-lépéses navigációs módszer az útirány meghatározásakor a tengeren. Ehhez 1080-féle különböző időjárási helyzetben mért égboltpolarizációs mintázatokat használtak föl. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kalcit napkő pontosabb navigációt biztosított, mint a másik két kristályMeglepően pontosan segítették a napkövek a viking hajósokat az ELTE kutatói szerint. .

Forrás: Natural History Museum

Amikor az eget nem borították teljesen a felhők és a Nap 35-40 fokos szögben volt a horizont felett, a napkövek akkor voltak a legmegbízhatóbbak. Ha pályájának legmagasabb pontján, a delelőn járt a Nap, vagy ha napkeltekor vagy napnyugtakor sűrűbb volt a felhőzet, akkor gyakorlatilag nem működött e navigációs módszer. “Ez az első alkalom, hogy a meteorológiai viszonyok és a napkőkristályok függvényében kiderült, milyen pontos a feltételezett égboltpolarizációs vikingBebizonyították, hogy nő volt a híres viking hadvezér. navigáció napéjegyenlőség és napforduló idején” – írták a magyar kutatókMeglepően pontosan segítették a napkövek a viking hajósokat az ELTE kutatói szerint. a tudományos lapban.

Az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában Horváth Gábor vezetésével másfél évtizede folyó kutatás következő lépéseként azt fogják kideríteni, hogy a navigációs hibák voltak-e olyan csekélyek, hogy a vikingek még így is nagy valószínűséggel el tudták érni Grönlandot vagy Észak-Amerikát három-négy hét alatt.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!