Kivételesen jó állapotú fosszília mesél egy őskori páncélos hüllő életéről

Egy kivételesen jó állapotban fennmaradt fosszíliaRendkívül jó állapotban megmaradt T. rex fosszíliára bukkantak Amerikában. segíti a kutatókat abban, hogy új információkat nyerjenek egy, a közép triász korban élt páncélos hüllőről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a fosszília azért rendkívül különleges, mert az állat teljes csontvázA legrémisztőbb régészeti leletek. át tartalmazza, ami azt jelenti, hogy a kutatók most először jutnak részletes információkhoz az Eusaurosphargis dalsassoi nevű teremtmény felépítéséről és életmódjáról – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A leletJelentős bronzkori lelőhelyet tártak fel Kiskőrös határában. mindössze 20 centiméter hosszú, ami azt jelenti, hogy egy fiatal példány maradványait találtak meg. Az Eusaurosphargis testének nagy részét páncélszerű pikkelyVeszély esetén kiugrik a bőréből egy Madagaszkáron felfedezett gekkófaj. borította, és az állat mindkét oldalán tüskék futottak végig, hogy megóvják a ragadozóRitka felvétel - így vadásznak le a kardszárnyú delfinek egy tigriscápát. któl. A ma élő armadilló-gyíkoknak vagy páncélos tobzosfarkú gyíkoknak, amelyek Afrikában honosak, nagyon hasonló a megjelenésük, annak ellenére, hogy nem állnak közeli rokonságban az Eusaurosphargis-szal.

Eusaurosphargis dalsassoi (Forrás: Dr. Torsten Scheyer; Palaeontological Institute and Museum, University of Zurich)

A svájci Davostól délre fekvő Ducanfurgga területén felfedezett lelet nem az első Eusaurosphargis-fosszília, amely a tudósok szeme elé került. A fajról már 2003-ban született tudományos leírás, amely egy Olaszországban feltárt fosszília alapján készült. A leletet halakÚgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre. és tengeri hüllők megkövesedett maradványai mellett fedezték fel, amiből a kutatók arra következtettek, hogy az Eusaurosphargis is vízi élőlény volt.

A most felfedezett példány csontváza azonban nem utal áramvonalas testre, és az állat karjai, lábai és a farka sem módosultak az úszáshoz. Mindez arra utal, hogy a hüllő a legnagyobb valószínűség szerint, amennyire csak tudott, alkalmazkodott a szárazföldi élethez, annak ellenére, hogy a legközelebbi rokonai egytől-egyig a vízben éltek.”Úgy véljük, hogy ez az egyed valahonnan, például a partról belesodródhatott a vízbe, ahol lesüllyedt a tengerfenékre, később betemette az üledék és végül megkövesedett” – mondta James Neenan, az Oxfordi Egyetem Természettudományi MúzeumMegsemmisült a delhi Természettudományi Múzeum teljes gyűjteménye egy tűzvészben. ának kutatója, aki egyben a tanulmány társszerzője is.

Forrás: Beat Scheffold; Palaeontological Institute and Museum, University of Zurich


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!