Kiderült, mitől csillognak kétezer év után is a kínai agyagkatonák fegyverei

Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő földRekordmértékben emelkedett a globális földfelszíni hőmérséklet. összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást – állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg MúzeumMűtárgyakat vizsgál a Louvre részecskegyorsítója. kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Forrás: Wikimedia Commons/J. Arpon
Forrás: Wikimedia Commons/Difference engine

“Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára – amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot” – idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmányKétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része. vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Forrás: Scientific Reports 

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapíMérgező hulladékkal szennyezett a kristálytisztának hitt Genfi-tó vize. jával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel – köztük 40 ezer nyílheggyel – ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

A fegyverek szerves anyagból készült részei ugyan jelentősen megkoptak az elmúlt több mint kétezer évben, a bronzból készült részek azonban páratlanul jó állapotban maradtak fenn. FelfedezésŐsi kalendáriumként szolgálhattak a 3200 éves hettita sziklaszentély domborművei. ük óta a kutatók azt tartották, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek korróziógátló páratlan módszerei járultak hozzá tökéletes megmaradásukhoz.

Forrás:  Wikimedia Commons/Jmhullot
Forrás:  Wikimedia Commons/

A gödrökben talált több száz tárgyat elemezve a kutatók azt találták, hogy a legjobb állapotban megőrződött bronzfegyvereken nincs krómbevonat. Ennek magyarázatára hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és azt találták, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy Több mint tízezer turistát zárt el a hó a külvilágtól a svájci Alpokban. nap után is megőrződtek eredeti állapotukban szemben a brit földbe temetett bronzeszközökkel, amelyek súlyosan korrodálódtak.

A kutatók úgy vélik, hogy a bronzfegyverek ilyen jó állapotú fennmaradását segítette, hogy a hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony a szerves anyagtartalma és parányi szemcsés. “A helyi föld különlegesKülönleges korallzátonyt fedeztek fel Olaszország partjainál. összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyesMegfejtették egy rejtélyes holt-tengeri tekercs szövegét. technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk” – hangoztatta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.

Forrás: Wikimedia Commons/Jmhullot
Forrás: Wikimedia Commons/Zossolino

Cikkajánló: A “halhatatlanság elixírjét” találták meg egy ősi kínai sírban


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!