Két év után újraindították a nagy hadronütköztetőt

A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERNMegfejthették a neutrínók titkák. ) nagy hadronütköztetőjét (LHCRekordnagyságú energián ütköztették az ólommagokat a nagy hadronütköztetőben. ), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában. A CERN honlapja szerint a protonütköztetések júniusban kezdődhetnek meg. A hadronütköztető újraindítását eredetileg március második felére tervezték, ám ez egy a mágneses rendszerben keletkezett rövidzárlat miatt mostanáig késett. Akkor azt hangsúlyozták, hogy a késés minimális hatással van a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Nagy hadronütkötető

Frédérick Bordry, a CERN részecskegyorsítóMagyarok az isteni részecske nyomában. kért felelős vezetője korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult hadronütköztetőben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV – ezermilliárd elektronvolt). A 27 kilométeres, földBizonyítékot találtak arra, hogy miként történhetett a “nagy oxigénfelhalmozódás eseménye”. alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsíBadain Jaran - varázslatos ázsiai sivatag. ban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különlegesA Roovere erőd láthatatlan hídja. kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

Nagy hadronütkötető

A részecskefizikai kutatások európai szervezetének főigazgatója a március közepén tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: május végére várható, hogy teljes energián megkezdődik az új kísérleti szakasz. Rolf Heuer, a CERN főigazgatój, az LHC második hároméves működési időszakától azt reméli, hogy az eredmények új távlatokat nyitnak a fizikában. “Nem tudjuk például, miért van az anyagból olyan sok, míg az antianyagból olyan kevés” – jegyezte meg a CERN év végéig hivatalban lévő vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a világegyetemFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. 95 százaléka még mindig ismeretlen: sötét anyagNem találtak sötét anyagot a világ legérzékenyebb detektorával. és sötét energia alkotja. Az elkövetkező években remélhetőleg többet megtudunk a sötét anyagról – mondta. Rolf Heuer kiemelte, hogy nem egyetlen, hanem rengeteg kérdésre keresik a választ, az ütközések eredményét az egyes kísérletek más és más után kutatva elemzik. A főigazgató szerint az elkövetkező években kiderülhet például az is, hogy vannak-e a többi részecskeÚj egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben folyó kísérletekben. tömegéért felelős Higgs-bozonÚjabb mérföldkőhöz értek a tudósok az isteni részecske kutatásában. hoz hasonló részecskék.

Nagy hadronütkötető

lhc

MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!