Folytatja tudományos küldetését a Rosetta űrszonda

A RosettaKét különálló égitest ütközéséből alakult ki a Csuri üstökös. űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösSikeresen landolt a Rosetta űrszonda leszállóegysége az üstökösön. körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű PhilaeSikeresen landolt a Rosetta űrszonda leszállóegysége az üstökösön. leszállóegysége – olvasható az Európai Űrügynökség (ESASoha nem látott jelenséget figyelt meg a Rosetta űrszonda. ) honlapján. Az űrjármű tökéletes állapotban van, berendezései a vártnak megfelelően végzik munkájukat.”A leszállóegység szállításának feladatát teljesítette, ezután a Rosetta visszatér a tudományos megfigyelésekhez és mi átállítjuk útjának üstökös-kísérői szakaszára. Ez átnyúlik a következő évre, amikor egyre jobban megközelíti a Napot. A periheliont, vagyis a Naphoz legközelebbi pontot augusztus 13-án éri el, ekkor a csillagtól 186 millió kilométerre lesz a szonda” – mondta Andrea Accomazzo repülési igazgató.

Rosetta

A Rosetta manőverek sorát hajtotta már végre, hogy 11 berendezése számára optimalizálja az üstökös körüli keringési pályáját. Ehhez manőverező rakétáit vette igénybe, és ezt teszi csütörtökön, szombaton és november 26-án is, hogy elérje a 67/P feletti 30 kilométeres magasságot – mondta Sylvian Lodiot irányítási menedzser.

“A jövő héttől a pálya úgy alakul, hogy kielégítse a tudományos műszerek igényeit. Augusztus 5-től a pályát a Philae szükségletei szerint alakították. December 3-án 20 kilométer közelségbe visszük az űrszondát körülbelül tíz napra, ezután visszatér a 30 kilométer magas pályára” – tette hozzá. Azért kell ilyen közel vinni a Rosettát az üstököshöz, hogy a tudósok feltérképezhessék a mag felszínét, gáz-, porSzerves molekulák alkotják a Csuri üstökösből származó por felét. - és plazmamintákat gyűjthessenek – magyarázta Laurence O’Rourke, a madridi irányítóközpont munkatársa.

Rosetta

Amikor a napRészleges napfogyatkozás teheti próbára Európa elektromos hálózatát. heve aktiválja a megfagyott gázokat az üstökös felszínén és alatta, a kiáramló gázok és por légkört teremt a mag körül, ez lesz az üstökös csóvája. A Rosetta lesz az első űrjármű, amely közelről figyelheti egy üstökös légkörA Csuri üstökös segített megfejteni a földi légkör egy titkát. ének, majd csóvájának kialakulását, amely kilométerek millióin át suhan az égitest magja mögött. Ekkor az űrszondának távolabbra kell húzódnia, nehogy a csóva eltérítse a pályájáról. Ahogy a 67/P egyre közelebb ér a Naphoz, a felszínét is több napvilág éri. Talán elég fényt kap a hibernált állapotban az üstökösön várakozó Philae, hogy napelemei feltöltődjenek és újra működésbe léphessen – írja az ESA portálja.

Rosetta

Forrás: MTI, ESA


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!