Folyamatosan metángázt bocsát ki a légkörbe az olvadó grönlandi jégtakaró

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég2,7 millió éves jégmintát hoztak felszínre az Antarktiszon. alatti biológiai aktivitás. A Bristoli Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudóscsoport három Több mint tízezer turistát zárt el a hó a külvilágtól a svájci Alpokban. napon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélVeszélyes mikrobákkal hintik be az Alpokat a Szahara felől érkező szelek. én, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről.

Forrás: NASA/OIB

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint új érzékelőket használva az olvadékvízben lévő metánTöbb száz hatalmas krátert fedeztek fel a Barents-tenger mélyén. valós idejű mérésére a kutatók arra figyeltek fel, hogy a jég alól a metán folyamatosan érkezik az olvadásGyorsabban olvad a jég az Északi-sarkon. idején. Számításaik szerint legkevesebb hat tonna metánt szállított az olvadékvíz mérőhelyükre a jégtakaró ezen területéről, ez nagyjából annyi, amennyit száz szarvasmarha bocsát ki.

Forrás: Ian Joughin, UW APL Polar Science Center

A metángáz a harmadik legjelentősebb üvegházhatású gáz a légkörben a vízgőz és a szén-dioxid után. Bár kisebb koncentrációban fordul elő, mint a szén-dioxid, 20-28-szor ártalmasabb. Ezért kisebb mennyiségben is képes aránytalanul nagy hatással lenni a légköri hőmérsékletre. A FöldElveszett bolygóról származhat a Földre hullott, gyémántokat rejtő meteorit. ön lévő metángáz többségét mikroorganizmusokAz eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön. állítják elő, amelyek a szerves anyagot alakítják át metángázzá oxigén hiányában főként lápos, mocsaras térségekben és mezőgazdasági területeken.

Bár már korábban is észleltek metángázt a grönlandi jégsapkában, ez az első alkalom, hogy közvetlenül megfigyelték, hogy a tavasszal és nyáron nagy mennyiségben keletkező olvadékvíz folyamatosan szállítja a metángázt a jégtakaró alól a légkörbe.

Forrás: NASA/USGS/Joshua Stevens/Kathryn Hansen
Forrás: Marie Bulinova/University of Bristol

Szembetűnő az a tény is, hogy egyértelmű bizonyítékot találtak egy kiterjedt jég alatti mikrobiális rendszerre. Tudták ugyan, hogy a metángázt előállító mikrobák valószínűleg fontosak a jégalatti környezetben, az azonban vita tárgya, hogy mennyire fontosak és mennyire kiterjedtek.

Most már látják a kutatók, hogy aktív mikroorganizmusok élnek kilométerekkel a jég alatt, és nem csak túlélnek ott, hanem a Föld rendszerének más részeire is valószínűleg hatással vannak. Ez a jégalatti metán létfontosságú mutatója az életnek ezekben az elszigetelt környezetekben idézte – Guillaume Lamarch-Gagnont, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

Forrás: Wikimedia Commons/Brocken Inaglory

Az északi-sarki metánforrásokat tanulmányozó legtöbb kutatás"Bálnakamerákkal" derítenek fényt az óceán óriásainak táplálkozási szokásaira. a sarkvidék örökké fagyott talajára összpontosított, mivel az nagy mennyiségben tartalmaz szerves szénkészleteket, amelyek metángázzá alakulnak át, amikor olvad a föld a klímaváltozásSorra pusztulnak el Afrika legöregebb és legnagyobb majomkenyérfái. miatt. Ez a tanulmány megmutatta, hogy a jégtakaró mélye, amely nagy szénkészleteket, folyékony vizet és mikroorganizusokat és kevés oxigént tartalmaz, ami ideális feltétele a metángáz kialakulásának, szintén forrása a légköri metánnak.

Forrás: NASA/Michael Studinger, Michon Scott 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!