Fény derül az egyiptomi múmiák titkaira

Az ókori egyiptomiak a Közel-Kelet népeivel álltak szorosabb rokonságban, s genetikai mintázatukon kevés nyomot hagytak hátra a hódítók – mutatta ki múmiákDíszes szarkofágokat és múmiákat fedeztek fel a régészek egy fáraók korabeli sírban. ból nyert DNS-vizsgálatával egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Communications folyóiratban ismertette.

Forrás: Sandra Steiss/SMB, BPK/Aegyptisches Museum und Papyrussammlung

Bár az egyiptomi múmiákból nyerték valaha az első ókori DNS-mintákat, a tudósok sokáig kételyeket tápláltak a vizsgálati eredmények megbízhatóságát illetően, különösen ami a sejtmagi genetikai állományt illeti. “Óvatosan kell kezelni ezeket az adatokat, hiszen a forró éghajlat, a sírkamrák magas páratartalma, valamint a balzsamozáskor alkalmazott vegyszerek némelyike is elősegíti a DNS lebomlását. A legújabb vizsgálati módszerek azonban áttörést hoztak az ókori DNS-minták vizsgálatában” – fogalmazott Johannes Krause, a jénai Max Planck Történelemtudományi Intézet igazgatója, a tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. vezető szerzője.

A projektben a Tübingeni Egyetem, a jénai Max Planck Történelemtudományi Intézet, a Cambridge-i Egyetem, a lengyel tudományos akadémia, valamint a Berlini Antropológiai, Néprajzi és Őstörténeti Társaság kutatói vettek részt, akik egy csaknem 2000 éves periódusból származó mumifikált maradványokA középkori hiedelmek sötét oldalát tárják fel egy elhagyatott településen megtalált maradványok. vizsgálatával szerették volna feltérképezni a Nílus-menti birodalom lakóinak rokoni kapcsolatait, valamint feltárni, hogy a hódítások milyen lenyomatot hagytak az ókori népesség genetikai mintázatán. Emellett az ókori adatokat összevetették EgyiptomA talajvízbe süllyedve bukkantak rá II. Ramszesz fáraó hatalmas szoborára. mai lakosainak DNS-vel is – olvasható az EurekAlert hírportálon.

Forrás: Wikipedia/Daderot

A kutatócsoport az Abuszir el-Melek régészeti lelőhelyen feltárt 151 múmiából nyert DNS-t, a Kr.e. 1400 és Kr.u. 400 közötti időszakból származó emberi maradványokat két antropológiai gyűjteményben, a Tübingeni Egyetemen, valamint a Berlinben, a Felix von Luschan-koponyagyűjteményben őrzik. Összesen 90 személy mitokondriális genetikai mintázatát határozták meg, valamint sikerült rekonstruálniuk három egyén teljes sejtmagi genomját is. “Azt akartuk meghatározni, hogy miként v200 millió éves sziklaképződményt romboltak le a látogatók Utah-ban [Videó]. áltozott Abuszir el-Melek népessége, s vajon Nagy Sándor hódítása vagy más idegen hatalmak megszállása hagyott-e nyomot a lakosság genetikai mintázatán” – magyarázta Alexander Peltzer, a Tübingeni Egyetem kutatója.

A vizsgálatok arra világítottak rá, hogy az óegyiptomiak szorosabb rokonságban voltak a levantei térség ókori lakosaival, valamint Kis-Ázsia és EurópaOslo kapja az Európa Zöld Fővárosa címet. újkőkori népességével. Abuszir el-Melek lakosai a vizsgált időszakban genetikailag nemigen változtak, és a hódítások sem hagytak jelentősebb nyomot genomjukon” – ismertette Wolfgang Haak, a Max Planck Intézet tudósa.

Forrás: Wikipedia/Daderot

Ami a mai egyiptomi népességet illeti, a Nílus-menti ország lakosai 8 százalékkal magasabb genetikai rokonságot mutatnak a fekete-afrikai populációval, mint ókori elődeik. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt másfélezer évben erősödött fel a szubszaharai térség felől Egyiptomban irányuló genetikai beáramlás. A jelenséget részben a Fekete-AfrikaLenyűgöző képek a kenyai vadvilág változatos élővilágáról. és Egyiptom között megélénkülő kereskedelemmel magyarázzák a kutatók, de közrejátszott a rabszolgakereskedelem is, amely körülbelül 1300 évvel ezelőtt vette kezdetét.

Forrás: Wikipedia/Hamish2k

MTI, Nature Communications EurekAlert


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!