Felderítették az Atacama-sivatag ködének történetét

Chilei kutatók felderítették az AtacamaSzínpompás virágtenger borítja a chilei Atacama-sivatagot. -sivatagSzínpompás virágtenger borítja a chilei Atacama-sivatagot. ködének történetét, amely adataik szerint 3500 évet ölel fel.

Atacama-sivatag

Az Atacama-sivatagSzínpompás virágtenger borítja a chilei Atacama-sivatagot. az egyik legszárazabb hely a Földön, egyes területein évek óta nem esett az eső. Az élet azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni, méghozzá a Csendes-óceánról származó köd segítségével – tudósított a BBC News. A talajhoz közel elterülő köd tünékeny és – ellentétben a folyókkal és gleccserekkel – nem hagy könnyen megfejthető nyomokat a tájon. A santiagói kutatók mégis végigkövették a történetét a sivatagi körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó szakállbromélia (Tillandsia) tanulmányozásával. A növényFényvédő hatású molekulákat találtak az Antarktiszon élő virágos növényekben. kémiai összetétele azt sugallja, hogy a köd az elmúlt 3500 év során sokat növekedett.

atacama-8

A homokdűnék titkai

Claudio Latorre Hidalgo, a chilei Katolikus Egyetem paleoklíma-kutatója elmondta, az a kevés, amit a ködről tudnak, a mérőműszerek és az utóbbi 20 év műholdas mérési adataiból származik – magyarázta a kutatócsoport az Amerikai Geofizikai Egyesület éves találkozóján.

A szakállbroméliáknak nincsen gyökere: a homokdűnékbe kapaszkodva, a testük egész felületén lévő pikkelyszőrökön keresztül veszik fel a nedvességet és minden szükséges tápanyagot a párás levegőből. Hidalgo és kollégái a homokdűnék mélyére ásva kutatták fel a szakállbroméliák több ezer éves nemzedékeit, megállapítva, hogy minél fiatalabbak a növények, annál több könnyű nitrogénizotóp található a szöveteikben.

Atacama-sivatag

Hogyan került a nitrogén a ködbe?

“Hogy miként kerül a nitrogén a ködbe, az már bonyolultabb kérdés” – mondta a szakember. Hidalgo szerint a nitrogén jelentős része tengeri eredetű. Észak-Chile54 éve eltűnt repülő roncsait találták meg az Andokban. partjainál van egy hatalmas tengeri halálzóna, vagyis oxigénben szegény terület, ahol a denitrifikáció nevű bakteriális folyamat révén gáznemű nitrogén képződik.

“Tehát rengeteg molekuláris nitrogén és nitrogén-oxid kerül a levegőbe. Azt is tudjuk, hogy ammónia és nitrát van a ködben. Vagyis a nitrogén szerves és szervetlen formái is jelen vannak” – magyarázta a szakember.

Atacama-sivatag

A halálzónákÖrvényekben képződő halálzónákat fedeztek fel az Atlanti-óceánban. az óceánok oxigénben szegény területei. A tengeri élőlényekA legkülönösebb és legijesztőbb élőlényeket fogja ki a tengerből egy orosz halász. többsége, így a halakÚgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre. és a rákok számára ezek a régiók lakhatatlanok, és csupán bizonyos mikroorganizmusokBlood Fall - különleges vízesés az Antarktiszon. képesek boldogulni ilyen feltételek között. Ez a vízterület általában hidegIlyen, ha mínusz 40 fokban kiömlik a tea. , és a hideg part menti vízValószínűleg folyékony sós vizet találtak a Marson. több ködöt termel. Úgy véljük, hogy az elmúlt háromezer évben a part menti vizek még hidegebbek, még termelékenyebbek lettek, így az oxigénben szegény zónából felszabaduló nitrogén táplálni tudja a növényeket” – magyarázta a szakember. A szakállbroméliák alkalmazkodóképességéből az egész sivatagi ökoszisztéma, vagyis a bogarak, skorpiók, pókok és gyíkok is profitálnak.

Atacama-sivatag

MTI

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!