Ez történik velünk a halál után [18+] – Kendőzetlen naturalizmus Patrik Budenz fotóin keresztül

Hosszú szempillájú, fiatal lány boncolás közben, idős123 éves lehet a világ legöregebb embere. férfi holttestAz Osztrák–Magyar hadsereg katonáinak testét találták meg egy gleccserben. ének vértől csöpögő, izzadt fejbúbja, nejlonba csomagolt lábak, temetéshez sminkelt időEgy másodperccel hosszabb lesz a holnapi nap. s asszony szomorúrózsaszín körmei. Post mortem, vagyis A halál után címmel készített fotósorozatot PatrikPatrik, a legidősebb vombat a világon. Budenz, berlini fotográfus. Kendőzetlen naturalizmussal készített – olykor sokkoló – képein közvetlenül a halál utáni történések részleteit örökíti meg. Sorozatának kiindulópontjaként provokatív kérdést tesz fel: “Mi történik a testünkkel, amikor már nincs szükségünk rá?” A képekkel holttesteket kísér utolsó útjaikra, hideg szobákon, tároló helyiségeken át, a patológiai osztályokon, tudományos tárlatokon, a temetkezési vállalkozók irodáján keresztül, krematóriumokig és temetőEgy éve őrzi elhunyt gazdája sírját a hűséges macska. kig.

A 19. századig a halál a mindennapi élet szerves része volt, az emberekSokkoló képek drogfüggőkről - Az emberi roncsokat gyártó Metamfetamin. gyakorlatilag kivétel nélkül otthonaikban hunytak el, a holttesteket a hozzátartozók mosdatták és öltöztették.

halál

A modern orvoslás fejlődésével folyamatosan javultak és drasztikusan csökkentek a halálozási arányok, és az idősek, haldoklók kórházakban vagy ápolási otthonokban halnak meg, sőt, gyakran már haláluk előtt hosszú ideig ott élnek, és nem otthonukban.

halál

A modern társadalmakban a halál így lett fokozatosan és végérvényesen tabu, a halál közelsége, látványa a legtöbbek számára elviselhetetlen, kibírhatatlan jelenséggé vált.

halál

Mára a halál képe gyakorlatilag eltűnt a szemünk elől. A legtöbben intézményekben hunynak el, és abban az esetben, ha valakit mégis otthonában ér a halál, holttestét a lehető leghamarabb elszállítják, hogy előkészítsék a temetésre vagy hamvasztásra” – fogalmaz Patrik Bundenz, a fotók készítője.

halál

A fotográfus egy vele készített interjúban azt mondta, pusztán személyes érdeklődése, kíváncsisága miatt kezdett halott embereket fényképezni. Először áttanulmányozta a mortalitással kapcsolatos szociológiai, orvosi és történeti szakirodalmat, és egyéb művészeti munkákat, amelyek a halál témáját dolgozták fel. „Ez a felkészülési szakasz segített meghatározni saját helyemet a témában” – mondta.

halál

“Egy személy halálával befejeződik létezése. A teste viszont megmarad” – fogalmazza meg sorozatának lényegét Patrik Budenz, majd tovább kérdez: „de mi történik a holttesttel a halál pillanata és a temetés között?”

halál

A fotográfus állítja, hogy a sorozattal a modern társadalmak titkaiba vezeti be közönségét azáltal, hogy mindenfajta eufémizmus nélkül kíséri a holtakat utolsó útjukra.

halál

Budenz a fotók egy részét a berlini Igazságügyi Orvostani Intézetben készítette, ahol a holttesteket vizsgálják, boncolják és tárolják.

halál

Hideg szobákon, tároló helyiségeken át, a patológiai osztályokon, tudományos tárlatokon, a temetkezési vállalkozók irodáján keresztül vezet az út, egészen a krematóriumokig és temetőkig.

halál

A halál bemutatásait rendszerint romanticizált eufemizmus jellemzi, ezeken a képeken azonban inkább az elmúlás természetes valóját láthatjuk. Budenz koncepciójának szerves része minden „szépítés” hiánya, a lélek helyett kizárólag a testre koncentrál.

halál

Magyarországon a temetést vagy hamvasztást a családnak meg kell rendelnie a temetkezési vállalattól, amihez halottvizsgálati bizonyítványra van szükség. Ezt vagy a kórházi patológus vagy a halál beálltát megállapító orvos állítja ki. A megrendelést követő második munkanapon szállítják el a kórházból az elhunytat (az otthonában elhunytakat még aznap), két darab, az elhunyt kilétét részletező és egybehangzó információkat tartalmazó végtagcédula alapján. „Az elszállítás feltétele a tökéletes azonosíthatóság” – írja a Budapesti TemetkezésMegnyílt az ország legkülönlegesebb temetője. Intézet honlapja.

halál

Nem ez az első eset, hogy Budenz a halállal kapcsolatos fotósorozatot készít. A Search for Evidence (A bizonyíték nyomában) című fotósorozata a helyszínelők és boncmesterek munkáját örökíti meg, ebben a sorozatban a helyszínelős filmekBepillantás a híres filmek kulisszái mögé. sztereotípiáit szerette volna lebontani mosolygós igazságügyi orvosszakértőkkel. A Search for Evidence-ben a szakemberekre, és nem az elhunytakra koncentrált, de készítése alatt döntötte el, hogy önálló sorozatot szentel a holttesteknek is.

halál

A hamvasztást a holttest hűtése előzi meg, a kemencékben egyetlen holttest fér el. Egy átlagos hamvasztás 60-70 perc alatt zajlik le, a kemencében 700-800 Celsius fok körüli hőmérséklet van kezdetben, ami akár 1100 Celsiusra is emelkedhet. A hamvasztási folyamat befejezését követően kikezelik a hamvakat a kemencéből egy erre a célra kialakított edénybe, ahol 20 percet hűtik. Ez az edény a hűlést követően egy porítóberendezésbe kerül, ahol cca. 4 mm3 nagyságura porítják a hamvakat. „A porítóberendezésből a hamvak az urnabetétbe kerülnek, amit még a hamvak behelyezését megelőzően ellátunk azonosítókkal (elhunyt neve, hamvasztási száma, hamvasztás napja, hamvasztást végző üzem azonosító betűjele). Az urnabetét tetejét és alját összeforrasztjuk, lezárjuk. Ez az urnabetét fog232 fogát húzták ki egy indiai fiúnak. belekerülni a díszurnába” – írja a Budapesti Temetkezési Intézet.

halál

A hamvasztás során a műtéti úton a testbe került fémek nem égnek el.

halál

(Fotó: Patrik Budenz,Szöveg:Munk Veronika, Szémann Tamás)

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!