Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában

Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában – számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC. A nyomok akkor keletkeztek, amikor az ember távoli rokonai csoportosan mentek keresztül egy nedves vulkáni hamuval borított területen. A lábnyomokTízezer éves lábnyomok árulkodnak egy hatalmas őslajhár és az ősemberek közötti küzdelemről. tulajdonosai nagyrészt az Australopithecus afarensis faj igen változatos testméretű egyedei voltak. Az Australopithecus afarensis az emberelődök egyik leghosszabb ideig élt és legjobban ismert faja. Leghíresebb képviselője a Lucy néven híressé vált felnőtt nőstény egyed a mai Eitópia területén élt 3,2 millió éve.

Forrás: Dawid A. Iurino

eloemberAustralopithecus afarensis (Fotó: Wikipedia)

A frissen felfedezett lábnyomok egyike egy hím egyedé lehet, a többiek kisebb termetű nőstények. “Az egyik egyed döbbenetesen magas lehetett, sokkal nagyobb, mint a csoport többi tagja, erről árulkodnak a talajon hagyott nyomok. A 165 centiméteres magasság alapján ez az eddig azonosított legnagyobbCalgary - a világ egyik legnagyobb smaragdja. testű egyede a fajnak” – magyarázta Giorgio Manzi, a tanzániai régészeti projekt vezetője. Australopithecusnak tulajdonított, jó állapotban fennmaradt lábnyomokat először 1976-ban fedeztek fel a tanzániai Laetoli ásatásán, a 3,66 millió éves leletLyuba - a 39 ezer éves mamutbébi . az eddigi legrégebbi kétlábú nyom.

labnyomok-2Forrás: Sofia Menconero

Az újabb lábnyomok felfedezésről az eLife című tudományos lapban számoltak be a kutatók. Ezeket egy múzeum számára végzett ásatáson találták, csupán 150 méterre a korábbi lábnyomok lelőhelyétől. A tanzániai és olasz tudósok úgy vélik, a két leletegyüttes összetartozik, együtt pedig a faj életmódjáról szolgálnak információval.

labnyomokForrás: RaffaelloMégiscsak eredeti Raffaello-alkotás lehet a 20 fontos másolatnak titulált festmény. Pellizzon

Marco Cherin, a Perugiai Egyetem paleoantropológiai tanszékének vezetője szerint a csoport egy hímből, két vagy három nőstényből és egy vagy két ifjú egyedből állhatott, ami arra enged következtetni, hogy a hímnek, így a faj más hímjeinek is több nőstény párja lehetett. A kutatók szerint társadalmi szerkezetük közelebb állt a gorillákéhoz, mint a csimpánzokéhoz vagy a modern emberéhez. A gorilláknál egy hím és több nőstény alkot egy csoportot, melyen belül szaporodnak és utódokat nevelnek. A nyomok alapján az Australopithecus képes volt két lábra emelkedni, azt azonban nem tudjuk, járása mennyire hasonlított a mai emberéhez.

labnyomok-4BBC, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!