Először végeztek génszerkesztést emberi embriókon Amerikában

Először végeztek génszerkesztést – a DNSVért találtak egy 46 millió éves szúnyogban. , vagyis az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációját – emberiA csimpánzok felismerik társaik tudásbeli hiányosságait. embriókon az Egyesült Államokban – jelentette be a portlandi Oregon Health and Science University (OHSU).

A Technology Review című amerikai szaklap szerint az egyetem kutatói úttörő jelentőségű munkát végeztek, mind a vizsgálatukba bevont embriókPetesejt nélkül hoztak létre embriókat. számának, mind annak bizonyítása tekintetében, hogyan lehetséges biztonságos és hatékony módon kijavítani az öröklött betegségekért felelős hibás géneket. A “szerkesztett” embriókat mindössze néhány napig hagyták fejlődni. Az OHSU szóvivője, Eric Robinson szerint a tanulmányA kávézás csökkentheti a szív- és az érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. eredményeit egy tudományos folyóiratban fogják közölni hamarosan.

Forrás: OSHU

A kutatást vezető Shoukhrat Mitalipov szerint vizsgálatuk során a DNS-szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszert, a CRISPR technikát, vagyis a molekuláris ollót alkalmazták. A 2015-ös év tudományos áttörésének választott CRISPR segítségével a szakértők géneket iktathatnak ki, a sérülteket megfelelő DNS-részekkel pótolhatják vagy új génszekvenciákat illeszthetnek be. A kutatási terület sok vitát vált ki, egyesek szerint az embrió génjeinek szerkesztése túl messzire megy, megnyitja a kaput a születendő utódok genetikai tervezése előtt. Néhány ország egy megállapodást is aláírt a gyakorlat tiltásáról. Korábban már kínai kutatók is közzétettek hasonló tanulmányokat, vegyes eredményekkel.

Az amerikai tudományos akadémián (NAS) 2015 decemberében megrendezett nemzetközi találkozó résztvevői arra jutottak, hogy “felelőtlen” cselekedet lenne génszerkesztést végrehajtani emberi embriókon olyan gyógyászati célokból, mint például a genetikai betegségek kijavítása, mindaddig, amíg nem sikerül megoldani a módszert érintő biztonsági és hatékonysági kérdéseket. Idén azonban a NAS és a National Academy of Medicine is úgy nyilatkozott, hogy a tudományos előrelépések nyomán az emberi embriókat érintő génszerkesztés immár olyan “reális lehetőség, amely komoly figyelmet érdemel”.

CCN, MIT Technology Review, MTI, OHSU


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!