Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső fellövését az amerikai űrkutatási hivatal és “nagyjából 2020 májusáig” nem is tervezik az indítást – számolt be róla a BBC. A Hubble űrtávcső utódát, a világ legnagyobb űrteleszkópját az a veszély is fenyegeti, hogy átszakítja az a költségkorlátot, melyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál (2019 milliárd forint), ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. A NASA vezetői szerint az építési költségek meghaladhatják az összeget.
“A NASA eddig 7,3 milliárdot fektetett a James Webbe, a fejlesztési költségek összesen nagyjából 8 milliárd dollárra rúgnak, vagyis elérik a törvény által megszabott maximumot. Ha több pénzre lesz szükség, azt a Kongresszusnak kell ismét engedélyeznie” – magyarázta Robert Lightfoot, a hivatal igazgatója.
Az űrteleszkópot az eredeti elképzelések szerint idén októberben bocsátották volna fel a Francia Guyanán található európai űrkikötőből, ám tavaly a NASA bejelentette, hogy az indulást 2019 tavaszára halasztja. Az űrtávcső elemeit legyártották, már csak az van hátra, hogy a tükröket és a műszereket összeszereljék az űreszköz szállítóelemével és a napárnyékolóval, ezután együtt teszteljék az egész szerkezetet. A kormány számviteli hivatala rendszeresen felülvizsgálja a projektet. Legutóbb úgy vélték, hogy az indítás 2019-es időpontja “túl optimista” lenne. A NASA bejelentése ezt az értékelést támasztotta alá.
A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, “mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble-űrtávcső”. A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is.
A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.
Az infravörös tartományban működő John Webb csillagászati műhold “szeme” képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.
