Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája a terveknek megfelelően elhaladt a Plútó mellett. A történelmi randevút közép-európai idő szerint 13 óra 50 percre időzítették. A New Horizons másodpercenkénti 14 kilométeres sebességre gyorsulva száguldott el az égitest mellett. Az űrszondát ekkor 12,5 ezer kilométer választotta el a Plútótól, és hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat a törpebolygóról. Az irányítócsapat csak akkor kezdi meg az ünneplést, amikor a New Horizons újra kapcsolatba lép a Földdel: erre várhatóan szerda hajnalban, 2 óra 53 perckor kerül sor. Ez a “beszélgetés” mindössze a küldetésre vonatkozó műszaki információkat fog tartalmazni, de az irányítók nagyon hamar meg fogják tudni mondani, hogy a randevú a terveknek megfelelően sikerült-e. A legtöbb adat csak szeptembertől kezd érkezni a Földre, az összes mérés az elhaladás után kilenc hónappal érkezik meg.
Egy hétfőn készült kép a Plútóról (Fotó: NASA)
A Földtől mintegy 7,5 milliárd kilométerre bekövetkezett találkozás első nagyfelbontású képei szerdán lesznek elérhetőek. A New Horizons új mérései alapján egyébként kiderült, hogy a Plútó valamivel nagyobb, mint eddig gondoltuk: átmérője 2368 km helyett 2370 km, ami 18,5 százaléka a Földnek. A Plútó legnagyobb Holdja, a Kharón pedig 1208 km átmérőjű.
Grafika: a Plútó és a Kharón, a Föld méretével összehasonlítva. A New Horizons új mérései szerint a Plútó átmérője 2370 kilométer, a Földének 18,5 százaléka, míg a Kharóné 1208 kilométer, bolygónkénak 9,5 százaléka.
A szakemberek szerint kicsi az esély rá, hogy az űrszondának nyoma vész a Plútó-rendszeren való keresztülhaladáskor, habár egy elkóborolt jeges hulladék végzetes kimenetelű lehet az űrszonda számára. A New Horizons, amely először veszi közelről szemügyre a Plutót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként. Kilenc évig tartó útjának nagy részét hibernációban töltötte, januárban ébresztették fel a NASA tudósai, és akkor látott hozzá a tudományos adatok gyűjtéséhez.
Hét műszere segítségével nagyfelbontású felvételeket készít, a törpebolygó és holdjai összetételét elemzi, a napszelet és a mágneses mezőket vizsgálja, tanulmányozza a Pluto légkörét, valamint pormintákat vesz. A küldetés hozzájárulhat központi csillagunk és planétái születési titkainak megismeréséhez is, hiszen a Kuiper-öv a Naprendszer képződésének törmelékét “tartalmazza”. A New Horizons mellett a NASA más űrkutatási eszközei is megfigyelik a következő hetekben-hónapokban a Plutót, az így gyűjtött adatok kiegészítik, segítenek értelmezni a randevú során szerzett információt. Július 20-án a BBC egy különkiadásban fogja bemutatni a találkozás legizgalmasabb pillanatait.
Fotó: NASA
Fotó: NASA
MTI, BBC
