Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság

Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen. A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van. Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palotaTízévi restaurálás után újra látogatható Nero császár fényűző palotájának romja. tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. “Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritkaIdén is havazott a Szaharában - hótakaróba burkolóztak a homokdűnék. falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városVelence rejtett történelme és kevéssé ismert helyei egy csodálatos útifilmen. ának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak – közölte Puljiz.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization 
Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization 

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a TigrisDáriusz kalandjai - így fedezi fel kifutóját a Debreceni Állatkert szibériai kistigrise. akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

“A leletEgymilliárd éves lelet segítségével derülhet fény az élet kialakulásának rejtélyére. az egyik legjelentősebb régészeti felfedezésKülönleges korallzátonyt fedeztek fel Olaszország partjainál. a térségben az elmúlt évtizedekben” – emelte ki Haszan Ahmed Kaszim kurd régész. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!