Egy vízgyűjtő medence mélyén rejlő, több ezer éves palotát fedett fel a szárazság

Egy vízgyűjtő medenceY-40 Deep Joy: A világ legmélyebb úszómedencéje. mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen. A Tübingeni Egyetem beszámolója szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van. Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palotaTízévi restaurálás után újra látogatható Nero császár fényűző palotájának romja. tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. “Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritkaA már csaknem kihalt királyi teknős fészkére bukkantak Kambodzsában. falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városVelence rejtett történelme és kevéssé ismert helyei egy csodálatos útifilmen. ának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak – közölte Puljiz.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization 
Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization 

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a TigrisDáriusz kalandjai - így fedezi fel kifutóját a Debreceni Állatkert szibériai kistigrise. akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

“A leletEgymilliárd éves lelet segítségével derülhet fény az élet kialakulásának rejtélyére. az egyik legjelentősebb régészeti felfedezésKülönleges korallzátonyt fedeztek fel Olaszország partjainál. a térségben az elmúlt évtizedekben” – emelte ki Haszan Ahmed Kaszim kurd régész. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.

Forrás: University of Tübingen/Kurdistan Archaeology Organization

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!