Egy 13 éves fiú bukkant rá a legendás Kékfogú Harald ezüstkincsére

Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán királyLegendás maja uralkodó portréját találhatták meg Palenque romvárosában. (958-986) korából származó ezüstkincsre bukkantak Rügen szigetAz űrből származó, ritka anyagra bukkantak egy skót szigeten. én egy szántóföldA Föld magnetoszférájáról gyűjt új információkat a NASA. ön. A régészek szerint az értékes ezüstkincs a 10. század végéről származik, vagyis abból a korból, amikor a vikingekMeglepően pontosan segítették a napkövek a viking hajósokat az ELTE kutatói szerint. áttértek a kereszténységre. A kincseket egy 13 éves fiú, Luca Malaschnitschenko fedezte fel, aki tanárával fémdetektor segítségével kutatott kincsek után Rügen északi részén. Egy értéktelennek hitt alumíniumdarabot találtak, amiről a közelebbi megvizsgáláskor kiderült, hogy értékes ezüstpénz.

Rügen (Forrás: Wikimedia Commons/Baumelo/Wiki Loves Earth 2016)

Ennek nyomán kezdtek ásatásokba a hétvégén a hatóságok egy 400 négyzetméternyi területen Schaprode község közelében. Nyakláncokat és karpereceket, gyöngyöket, fibulákat, szétszakadt ékszereket, valamint mintegy 500-600, részben széttöredezett érmét találtak, melyek közül több mint 100 a legendás dán király, I. (Kékfogú) Harald (910-987) uralkodásához köthető.

“Ez a kincsJelentős középkori kincseket találtak a clunyi apátságnál elrejtve. a legnagyobb pénzlelet ebből a korból a Balti-tengerA Földközi-tengerben a legmagasabb a világon a műanyagrészecskék koncentrációja. keleti térségében, ezért kiemelkedő jelentőségű” – mondta Michael Schirren, az ásatás vezetője, a műemlékvédelmi hatóság vezetője. Becslések szerint a kincseket a 980-as évek végén áshatták el.

A vikingként született Kékfogú Harald a dán birodalom megalapíMérgező hulladékkal szennyezett a kristálytisztának hitt Genfi-tó vize. ja, aki egységesítette az országot, bevezette a kereszténységet és reformokat hozott. Az uralkodó történelmi források szerint fiával, Villásszakállú Svenddel, a későbbi I. Svend dán királlyal (965-1014) szemben elveszített Balti-tengeri csata után Pomerániába menekült, ahol egy évvel később meghalt. I. Harald a feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú jelzőt.

Kékfogú Harald nevét viseli ma a Bluetooth, a kis hatótávolságú rádiós kapcsolat is. Azért róla nevezték el, mert ahogy Harald egyesítette a dán, norvég és svéd törzseket, a rendszer ugyanúgy kapcsolja össze a különböző technikai eszközöket.

Kékfogú Harald rúnaköve Jellingben (Forrás: Wikimedia Commons/Jürgen Howaldt)

Rügentől egyébként alig néhány kilométerrel távolabb, Hiddensee szigetén találták meg 1872-ben és 1874-ben a híres hiddensee-i aranykincset, amelyet a dán királynak, illetve közvetlen környezetének tulajdonítanak.

Forrás: Wikimedia Commons/Zwölfhundertvierunddreißig


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!