Eddig sosem látott fotók kerültek elő a Challenger katasztrófájáról

A Massachusettsben élő Michael Hindes a közelmúltban elhunyt nagymamája hagyatéka közt bukkant rá azokra a korábban nem látott képekre, melyek a tragikus Challenger-katasztrófáról készültek. A férfi akkor találta meg a fotókat, amikor régi fényképek után kutatott, melyekből egy kisfilmet szeretett volna összeállítani, hogy így búcsúÍgy búcsúzott el szeretett gazdájától a hűséges ló. zzon el nagymamájától. Amikor meglátta a képeket, amik egy űrsikló fellövésekor készültek, nem lepődött meg. Nagypapája, Bill Rendle ugyanis a NASAAz Endeavour űrsikló utolsó útja. -nál dolgozott, így szinte minden kilövésen ott volt. Michael akkor döbbent rá, hogy igazi ritkaságra bukkant, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a képek a Challenger fellövésekor készültek.

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

Challenger-katasztrófa

A Challenger-katasztrófaA NASA űrrepülő-programjának két legsúlyosabb katasztrófája. volt az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülésSzokatlanul közel került egymáshoz egy fel- és egy leszálló repülő [videó]. közben következett be. 1986. január 28-án az STS–51–L küldetés keretében indított Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzetén tartózkodó hét űrhajós meghalt: Greg Jarvis, Christa McAuliffe, Ronald Ervin McNair, Ellison Shoji Onizuka, Judith Arlene Resnik, Michael John Smith, és Francis Richard Scobee életét vesztette.

A Challenger indulását eredetileg 1986. január 22-ére tervezték. Az STS–61–C jelű küldetés csúszása miatt az indulást előbb 23-ra, majd 24-re halasztották. Ezután újabb egy napos halasztás történt, a szenegáli Dakarban található, vészhelyzet esetén használatos leszállópályaSzokatlanul közel került egymáshoz egy fel- és egy leszálló repülő [videó]. környékén tapasztalt rossz időjárás miatt. A NASA ekkor a casablancai (Marokkó) tartalék leszállópályát jelölte ki a vészhelyzeti leszállás céljára, de mivel az nem rendelkezett az éjszakai leszálláshoz szükséges megvilágítással, így az indulás időpontját reggelre tették. A Floridában várható rossz időjárás miatt a felszállást újból elhalasztották, ezúttal 27-re. Már javában zajlott az indulás előkészítése, amikor a technikusok nem tudták lezárni az űrrepülőgép ajtaját. Emiatt újabb egy napos csúszás következett. Másnapra kijavították a hibát, ekkor viszont a határértéket meghaladó erősségű oldalszél támadt, emiatt megszakadt a visszaszámlálás. További két óra csúszást okozott a külső üzemanyagtartályban észlelt tűzLáthatatlan tüzek pusztítanak az Amazonas esőerdeiben. érzékelő meghibásodása. Az indítás végül 1986. január 28-án, floridai idő szerint 11:38-kor történt meg. 73 másodperccel az indítás után a Challenger megsemmisült.

Challenger-katasztrófa

A Challenger Űrrepülőgép BalesetNéhány nappal a cél előtt az óceánba zuhant a Föld körüli repülésére indult 17 éves fiú kisgépe. ét Vizsgáló Elnöki Bizottság (Presidential Commission on the Space Shuttle Challenger Accident) vagy más néven a Rogers Bizottság (a bizottság elnöke után) feladata volt a baleset körülményeinek és okainak kivizsgálása. A vizsgálat megállapította, hogy a balesethez a jobb oldali gyorsítórakéta egyik elégtelen tömítése vezetett. Az elégtelen tömítést a tömítőgyűrű hibás alkalmazása okozta, mivel az nagy hidegben jelentősen veszített rugalmasságából, így nem megfelelő mértékben tudta csak ellátni feladatát. A balesethez hozzájárult a NASA vezetőségének és a gyorsítórakétákat gyártó Morton Thiokol cég közötti elégtelen kommunikáció is, ugyanis a tömítőgyűrűk ilyen viselkedése már korábban is ismert volt a Morton Thiokol cég előtt, amit jeleztek is a NASA felé. A NASA mérnökei és technikusai több korábbi repülés után elvégzett vizsgálatok során is tapasztalták, hogy a tömítőgyűrűk jelentős sérülést szenvedtek a 11 fok alatti indítások során (STS–51–C). Az űrrepülőgépet tehát műszaki szempontból nem lett volna szabad elindítani fagypont körüli (vagy az alatti) külső hőmérsékletnél. A szoros repülési ütemterv miatt azonban a NASA vezetősége nem állíttatta le vagy korlátozta az űrrepülők indítását. Később azzal védekeztek, hogy a tömítőgyűrű ilyen viselkedéséről nem volt tudomásuk.

Challenger-katasztrófa

Forrás:wikipedia.hu

Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!