Eddig ismeretlen elemi részecskére bukkanhattak, ami átírhatja világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecskeÚj egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben folyó kísérletekben. nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERNKülönleges izotópokkal támogatja a rákkutatást a CERN. két nagy kísérletÚj egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben folyó kísérletekben. ének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetemFelfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét. felépítéséről szóló kutatásokat. Az AtlasElképesztően ügyes az Atlas nevű robot legújabb változata. és a CMS kísérlet munkatársai egymástól függetlenül jutottak ugyanarra a következtetésre az új részecskével kapcsolatban.

A részecskefizika standard modellje az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet. A többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozonÚjabb mérföldkőhöz értek a tudósok az isteni részecske kutatásában. létezésének 2012-es bizonyítása révén a tudósok úgy vélték, hogy megvan a modell utolsó hiányzó építőköve, noha az elmélet még így sem ad magyarázatot például a sötét anyagA világ legkönnyebb szilárd anyagát alkották meg Kínában. és a sötét energia túlsúlyára a világegyetemben, és figyelmen kívül hagyja a negyedik kölcsönhatást, a gravitációst.

lhc-2

Egy hosszabb leállást követően ezért a CERN nagy hadronütköztetőÚj egzotikus részecskét figyeltek meg a nagy hadronütköztetőben folyó kísérletekben. jét (LHCÚj felfedezések kapujában áll a nagy hadronütköztető. ) minden eddiginél nagyobb, nyalábonkénti 6,5 teraelektronvoltos (TeV) energián indították újra idén tavasszal a korábbi 4 TeV helyett. Mindezt azzal a céllal, hogy áttörjék, de legalábbis tágítsák a standard modell határait. A tudósok eddig ismeretlen részecskék, valamint a szuperszimmetria elméletének bizonyítékait is keresik az újabb kísérletekben. A szuperszimmetria elmélete szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, egy vélhetően kis tömegű, még fel nem fedezett társa.

A CMS és az Atlas munkatársainak bejelentése szerint a két detektorban proton-proton ütköztetések bomlástermékében nem várt mennyiségű fotonpárokra bukkantak, amelyek 750 gigaelektronvolt (GeV) energiát hordoztak. Ez a szakemberek szerint egy eddig ismeretlen részecskére utalhat, egy olyan részecskére, amelynek tömege hatszorosa a Higgs-bozonénak, és amely két, egyenlő tömegű fotonra bomlik.

lhc-3

A genfi tudósok mindazonáltal hangsúlyozzák, hogy eredményeik még messze nem tekinthetők perdöntőnek, és kiderülhet, hogy valamiféle anomáliáról vagy statisztikai fluktuációról van szó. A bizonyosság egyelőre messze nem éri el az elvárt 5 szigmát. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző, számos összetevőből álló érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezésAmerikai csillagászok bizonyítékot találhattak a legendák övezte kilencedik bolygó létezéséről. szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.

pentakvark-5

MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!