Drasztikus mértékben csökkentek az állatfajok populációi az elmúlt évtizedekben

A Földön élő gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) világszerte megjelent Élő bolygó jelentéséből (Living Planet Report).

elefantokFotó: Wikipedia/Charlesjsharp

Mivel a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység, a 25 éves WWF Magyarország a tendencia megváltoztatása érdekében a természeti erőforrásokkal való bánásmód átalakítását sürgeti. A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.

orangutanFotó: internationalanimalrescue.org

zsirafok-2Fotó: Wikipedia/Charlesjsharp

A tengeri élőhelyek sincsenek sokkal jobb helyzetben, mint az édesvízi élőhelyek, a folyóVisszafordíthatatlan károkat szenved el az Amazonas a duzzasztógátak építése miatt. k és tavakTórendszer a Szahara-sivatagban. , amelyek a legnagyobbSherman tábornok fája - a legnagyobb térfogatú fa a világon. mértékben sínylették meg az elmúlt évek kizsákmányoló folyamatait. A tengeri élőhelyek közül a Föld legnagyobb fajgazdagságú élőhelyeinek számító korallzátonyok vannak a legnagyobb veszélyben. A tudósok elemzése szerint 2015-2016-ban történt meg a földtörténet harmadik legnagyobb mértékű korallpusztulása, ami miatt a korallzátonyok háromnegyedét veszélyezteti közvetlenül a teljes pusztulás. A populációk csökkenésének még mindig az egyik legfőbb oka az emberi tevékenység, illetve az emberi tevékenység hatására felgyorsult éghajlatváltozás.

korallfeheredes-3Fotó: Wikipedia

“A jelentésből világosan kitűnik, hogy a globális gazdasági folyamatok teljes és haladéktalan átalakítására van szükség egy fenntartható, egyetlen bolygó erőforrásainak megfelelő mértékű termelői-fogyasztói magatartás eléréséhez” – foglalta össze Sipos Katalin, a WWF MagyarországBarna medve kószál Rudabánya térségében. igazgatója.”Ki kell venni részünket a bolygó megmentéséből, ha szeretnénk, hogy a jövő generációi is részesüljenek a tiszta levegőből, az ivóvízből, a termőföld adta egészséges élelmiszerekből, és mindabból, amitől az emberiség egészsége és jóléte függ. A folyamathoz pedig mindannyiunkra szükség van, mert csak együtt sikerülhet” – tette hozzá.

earth

A jelentés szerint a Duna-Kárpátok régióban az utóbbi két évszázadban a vadászat és az élőhelyek visszaszorulása miatt drámaian csökkent az erdei nagyragadozók létszáma. Ez a trend azonban az utóbbi években megfordulni látszik, köszönhetően az Európai Unió Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelveinek, amelyek stabil hátteret szolgáltatnak az európai természetvédelemnek.

“Az eurázsiai hiúzMásfél év bizonytalanság után ismét sikerült megfigyelni a Zemplénben élő hiúzt. , a szürkefarkas és a barnamedve visszatérése azt mutatja, hogy a természetA festői szépségű Huron-tó. megújulása lehetséges a támogató politikai szándék, az előremutató szabályozási keretrendszer és az elkötelezett támogatók összefogásával. Jó példa erre az elmúlt hetekben elért kormányzati döntés, amely Romániában teljes tiltás alá helyezte a nagyragadozókat érintő trófeavadászatot” – vélte Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpátok Programirodájának igazgatója.

hiuzFotó: Wikipedia/ Bernard Landgraf

WWF, MTI


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!