Az eddig ismert legrégebbi gyémántot találták meg a kutatók Botswanában

Több milliárd évig is eltarthat a gyémántok kialakulása: az eddig ismert legrégebbi gyémántIndia visszaköveteli a brit koronaékszerek egyik ékkövét, a híres Koh-i-Noor-gyémántot. ra, benne egy 2,5 milliárd éves zárványra bukkantak kutatók Botswanában. A drágakő belsejében 2,3 milliárd éves szilikát részecskét találtak, egészen a szélén pedig egy 250 millió éves gránitkristályt – közölte Suzette Timmerman, az amszterdami Szabadegyetem kutatója az Earth and Planetary Science Letters című tudományos lapban. Egy ilyen gyémánt egy ékszerész szemében hibás, a geológusok számára azonban a legértékesebb és legizgalmasabb leletek egyike – mondta Gareth Davies kutató.

A szakértő elmondása szerint a gyémánt egyes rétegeinek megállapítható a kora, amiből következtetni lehet a széncsoporthoz tartozó ásvány növekedése során bekövetkezett földtani változásokra. A botswanai gyémánt elemzése során például kiderült, hogy az elmúlt 2,5 milliárd évben nagy változások történtek a bioszféra, az atmoszféra, az óceánok és a geoszféra közötti szénkörforgásban.

Gyémántbányászat BotswanábanForrás: M. Gress, VU Amsterdam

A kutatók 16 gyémántot vizsgáltak, amelyek Botswana egymástól negyven kilométer távolságban lévő bányáiból, Orapából és Letlhakanéből származnak. Annak ellenére, hogy ilyen közeli területekről származnak, a bányák nagyon különböző korú és összetételű gyémántokkal rendelkeznek. A főváros, Orapa bányájának drágakövei apró zárványokat rejtenek, amelyek kora 400 millió és 1,4 milliárd év közöttre tehető. A Letlhakane település közelében lévő bánya köveinek anyaga 700 millió-2,5 milliárd éves.

Gyémántbányászat BotswanábanForrás: NASA/Earth Observatory/Jesse Allen

Így egyes gyémántok története egészen a 2,3 milliárd éve bekövetkezett úgynevezett nagy oxigenizációs eseményig vagy nagy oxigénkatasztrófáig nyúlik vissza. Ennek során az akkor túlnyomórészt oxigénmentes ősi atmoszférában a mikroorganizmusokBlood Fall - különleges vízesés az Antarktiszon. nagy mennyiségben kezdtek oxigént, az akkori élőlények számára mérgező gázt termelni. Ez nemcsak magát az életet befolyásolta óriási mértékben, de az időjárási folyamatokat és az üledékes kőzetképződést is.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!