Árpád-kori temetőt tárnak fel a régészek Gyöngyösön

A helyi önkormányzat támogatásával egy korábban ismertté vált Árpád-kori temető feltárása kezdődött el Gyöngyösön – jelentette be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze. Színes tavak a Kelimutu vulkán tetején. th Zoltán elmondta, hogy az Olajbanfőtt Szent János-templomElőbukkant a víz alól egy régi templom Mexikóban. mellett egy hete kezdődött és várhatóan október elejéig tart a feltárásMegtalálták az óriások eltűnt városát Etiópiában. , melynek során eddig egy alig 30 négyzetméteres területről már tucatnyinál több sírÁrpád-kori sírokat találtak Orosháza határában. került elő. A templom kerítőfalán kívül Árpád-kori, míg a falon belül a kora újkorból származó csontvázakra bukkantak, melyek alapján feltételezhető, hogy Gyöngyös és az érintett Gyöngyöspüspöki városrész az eddig ismertnél korábban is lakott volt.

MTI fotó: Komka Péter

Az első sírokat a környéken végzett csatornázás földmunkái közben, még 2013-ban találták meg. Az ásatás jelentőségéről szólva a régész kifejtette, hogy az időközben elvégzett szénizotópos kormeghatározási vizsgálatok alapján a kerítőfalon túli, a felszín alatt meglepően sekélyen, mindössze 80 centiméteres mélységben található legfelső temetkezési réteg a 990 és 1040 közötti időszakra tehető. Ez alatt azonban még további 2-3 rétegre számítanak, melyek lefelé haladva legalább 30 évvel régebbiek lehetnek. Mindezek alapján már jelenleg is nagy biztonsággal feltételezhető, hogy Gyöngyös és a városrész már jóval korábban lakott volt 1261-ből származó első írásos említésénél.

MTI fotó: Komka Péter

Hiesz György polgármester a tájékoztatón arról beszélt: alig áll rendelkezésre Gyöngyös benépesülése, lakott településsé válása idejéből korabeli tárgyi, illetve írásos emlék. A városEgy elveszett víz alatti város feltáró képei. legrégebbi temetőinek területét mára szinte kivétel nélkül beépítették, azok régészeti feltárásEgy szarmata és egy avar kori települést tárnak fel a régészek Kecskemét határában. ára nem került sor. Ezért volt kiemelt jelentőségű a helyi városvezetés számára is, hogy a négy éve előkerült lelőhely kutatása megtörténjen, hiszen az innen kinyerhető adatok új fejezetekkel gazdagíthatják a település és térsége történetét – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a munka régészeti és helytörténeti szempontból egyaránt fontos adatokat és információkat hozhat napvilágra és hosszú ideje kialakult teóriákat erősíthet, vagy éppen cáfolhat meg.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!