A világon először klónoztak majmokat kínai tudósok

A világon elsőként sikerült majmokat klónozniuk kínai tudósoknak ugyanazzal a módszerrel, amelynek révén Dolly20 éve született a világ első klónozott emlőse, Dolly bárány. , a világ első, testi sejtből klónozott emlőse is világra jött több mint két évtizeddel ezelőtt. A Csung Csung és Hua Hua nevű klónok, mindkettő közönséges makákó (Macaca fascicularis), 2017 végénElőször végeztek génszerkesztést emberi embriókon Amerikában. születtek a Kínai Tudományos Akadémia sanghaji idegtudományi intézetében.

Forrás: Chinese Academy of Science

Az úgynevezett szomatikus sejtmagtranszfer (SCNT) – amikor egy sejt magját egy másik, sejtmagjáJelentősen gyorsult a hínárosodás a Balatonban. l megfosztott petesejtbe ültetik át – segítségével világra jött, ma nyolc- és hathetes klónokat jelenleg mesterségesen táplálják. Az egyforma kismajmok a koruknak megfelelően, normálisan fejlődnek. A kutatók szerint idén januárban egy harmadik, az év során pedig több további klón is érkezik.

Forrás: Qiang Sun and Mu-ming Poo/Chinese Academy of Science

Az 1996. július 5-én Skóciában született Dolly volt a világ első, testi sejtből klónozott emlőse. A nőstény bárány hat és fél évet élt. Azóta más emlősöket, köztük szarvasmarhát, disznót, kutyát, nyulat, patkányt és egeret is sikerrel klónoztak tudósok, ám az emberrel közeli rokonságban álló makákók klónozása komoly kihívást jelentett.

Mivel a főemlősök klónozásA világ legnagyobb, állatok ipari klónozására szolgáló gyárát építik fel Kínában. ára irányuló próbálkozások sorra kudarcba fulladtak, néhány kutató arra gondolt, hogy a főemlősök talán ellenállóak a módszerrel szemben. A kínai kutatóknak azonban most sikerült ki-be kapcsolniuk azokat a géneket, amelyek korábban akadályozták a beültetett embrióMesterséges embriókat hoztak létre holland tudósok. k fejlődését. A siker aránya ugyanakkor rendkívül alacsony, és a sejtmagátültetéses módszer csak magzati sejtekkel működik, nem úgy mint Dollynál, amelyet felnőtt egyed testi sejtjéből hoztak létre. Összesen 127 petesejtre volt szükség a két makákó megszületéséhez.

A sanghaji intézet szakemberei szerint eredményeik jelentősen fellendíthetik az orvostudományi kutatásokat, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy genetikailag azonos majmok populációin tanulmányozzák a különböző betegségeket.

„A főemlősök, köztük az ember klónozásának technikai akadálya immár elhárult” – mondta Muming Poo, aki a program ellenőrzését végezte az intézetben. Mint hangsúlyozta: „az ok azonban, amiért elhárítottuk ezt az akadályt az, hogy olyan modellszervezeteket hozzunk létre, amelyek hasznosak az orvostudományJól van a világon elsőként génszerkesztéssel kezelt páciens. , az emberiA csimpánzok felismerik társaik tudásbeli hiányosságait. egé26 generációt klónoztak egy egérből. szség számára. Nem áll szándékunkban embereken alkalmazni a módszert”.

Forrás: Chinese Academy of Sciences

A kínai tudósok hangsúlyozták, hogy a munkájuk során szigorúan betartják az állatokon végzett kutatásra vonatkozó – az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által meghatározott – nemzetközi irányelveket. A kutatók a Cell című tudományos folyóirat internetes oldalán számoltak be szerdán eredményeikről.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!