A végső, megsemmisítő “nagy ugrás” felé tart a Cassini űrszonda

A SzaturnuszA Jupiteren gyémántból van az esőcsepp. kutatásA csimpánzok is szoktak csalódni. ára küldött CassiniHamarosan belezuhan a Szaturnuszba a Cassini űrszonda. űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő “nagy ugrás” felé irányította – írja a BBC hírportálja. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASAA NASA bemutatta a Mars-misszióra készülő űrhajósokat. ) űrszondája 120 ezer kilométerre közelítette meg hétfőn a gyűrHatalmas károkat okozhat az űrszemét. űk övezte bolygó TitánHamarosan belezuhan a Szaturnuszba a Cassini űrszonda. nevű holdját, ez a találkozás eléggé eltérítette a járművet ahhoz, hogy új pályáján végül becsapódjon a Szaturnuszba. A “nagy ugrás” pénteken következik be. A Cassini a bolygó felhői között darabjaira fog törni, alkatrészei elolvadnak és eloszlanak a Szaturnusz gázlégkörében.

Forrás: NASA/JPL/Space Science Institute
Forrás: NASA/JPL-Caltech 

Tizenhárom éve, mióta az űrszonda a bolygóEz lehet a Naprendszer tizedik bolygója. hoz megérkezett, mindig a Titánnak, a NaprendszerEz lehet a Naprendszer tizedik bolygója. második legnagyobb holdjának gravitációs erejét vette igénybe, hogy különböző pozíciókba “csúzlizza” magát a Szaturnusz tanulmányozásához. Jó döntésnek bizonyult, hogy a Cassini a Titánra hagyatkozott, máskülönben a járműnek minden irányváltáskor be kellett volna indítania a hajtóműveit, így gyorsan kifogyott volna az üzemanyaga.

Forrás: NASA

A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens-űrszondát 1997. október 15-én indították. Az anyaszonda, a Cassini feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót, valamint annak gyűrű- és holdrendszerét.

Forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute 
Forrás: NASA 

A Cassinivel együtt utazó Huygens nevű leszállóegységet, mely az Európai Űrügynökség (ESA540 km/órával csapódott a vörös bolygóba az ExoMars űrexpedíció leszállóegysége. ) projektje, a Titán óriáshold részletes helyszíni vizsgálatára küldték. A Huygens fedélzetén magyar közreműködéssel készített berendezések is helyet kaptak. Az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet – ma MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont – szakemberei a fedélzeti magnetométer és a plazmaspektrométer földi ellenőrző és kalibráló rendszerét alkották meg. A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére.

Forrás: NASA 
Forrás: NASA/JPL-Caltech


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!