A gyémántnál is keményebb anyagot hoztak létre magyar kutatók közreműködésével

A gyémántnál is keményebb anyagot sikerült létrehoznia egy nemzetközi kutatócsoportnak, köztük magyar tudósoknak.

A kutatók még több mint tíz évvel ezelőtt létrehoztak egy nagyszimmetriájú, különlegesIlyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni. dinamikájú, fullerén-kubán vegyületcsaládot, amely a gömbszimmetrikus, csak szénből álló fullerének, és a kocka alakú szénhidrogén, a kubán összekristályosításával jött létre. A kialakult szerkezet nagyon speciális dinamikájú, mivel egy álló és egy forgó molekulákból álló alrácsból épül fel.

Az ábrán a piros szín a gömbszimmetrikus, csak szénből álló fulleréneket, a kék pedig a kocka alakú szénhidrogént, a kubánt jelöli (Forrás: MTAMágneses nulltér laboratórium épül Magyarországon. Wigner Fizikai Kutatóközpont)

Most ennek az anyagcsaládnak az egyik tagját, a C60-kubánt vizsgálták ismét az MTA Wigner FK SZFI kutatói kínai kutatókkal közösen, amikor meglepő eredményre jutottak. A kutatók egy kísérlet során az anyagot extrém nagy, 36-45 GPa nyomással nyomták össze, amelynek következtében egy olyan amorf szénszármazék alakult ki, amelyben a roncsolódott fullerénekből álló egységek megőrizték hosszú távú rendezettségüket. Ezt a fullerének közé beépült kubán molekulák tették lehetővé, amelyek távtartóként működve megakadályozták az amorfizálódott fullerén egységek térhálósodását.

Forrás: MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Még nagyobb, 45 GPa nyomáson pedig a nagy energiájú kubán molekulák is reakcióba léptek a szomszédos szénklaszterekkel, egy olyan nagy keménységű 3DAz igazi "érintőképernyő", amely fizikai valójában képes 3D tartalmakat előállítani. hálózat létrejöttét eredményezve, amely még a kísérletnél használt gyémántGyémántlelőhelyet jelez egy ritka növényfaj. nyomáscella felületét is behorpasztotta. Ez azt mutatja, hogy a kutatóknak sikerült egy olyan újabb anyagot létrehozniuk, amely keményebb a gyémántnál. Az ilyen, amorf építőelemekből felépülő kristályos anyagok a szilárd testek új kategóriáját képezik.

A kísérletek svéd és kínai kutatócsoportokkal együttműködve történtek, a mintákat az MTA Wigner FK SZFI-ből Kováts Éva és Pekker Sándor állította elő. Az eredmények a neves Advanced Materials folyóiratban jelentek meg.


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!