150 éve született Marie Curie, akinek jegyzeteit ma is ólommal kibélelt dobozokban őrzik

Százötven éve, 1867. november 7-én született Varsóban Marie Sklodowska-Curie lengyel–francia vegyész és fizikus, máig az egyetlen, aki két különböző tudományFeltalálók, akikkel saját találmányuk végzett. ágban is elnyerte a Nobel-díjat.

Marie Curie
Fotó: Wikimedia Commons/Christie’s 

Maria Salomea Sklodowska néven, pedagógus szülők ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. Emlékezőtehetségének kiskoráIntenzívebb lesz a tavak színe a klímaváltozás hatására. l csodájára jártak, a középiskolát kiváló eredménnyel fejezte be, de az orosz elnyomás miatt lengyelként és nőként hazájában nem tanulhatott tovább. A vallástól nővére és anyja korai halála után elfordult, úgy vélekedett, hogy a világ végső dolgai, így Isten léte is megismerhetetlen.

Marie Curie
Fotó: Helena Skłodowska-Szalay/Wikimedia Commons

Nevelőnőként összekuporgatott pénzéből 1891-ben Párizsba költözött, ahol nélkülözések közepette évfolyamelsőként szerzett diplomát matematikából, majd fizikából a Sorbonne-on. 1895-ben házasodott össze a fizikus Pierre Curie-vel, az esküvőn minden formaságot, az egyházi szertartást is mellőzték. A megtakarított pénzből biciklit vásároltak, és azzal indultak nászútra. Két év múlva megszületett lányuk, a később szintén Nobel-díjas Irene, majd 1904-ben Eve.

Marie Curie
Fotó: Eve Curie/Wikimedia Commons
Marie Curie
Fotó: Smithsonian Institution/flickr 

Madame Curie az uránércet és a Henri Becquerel által felfedezett uránsugárzást kezdte tanulmányozni, amelyet ő nevezett el radioaktivitásnak. Módszert dolgozott ki a radioaktív sugárzás mérésére, és Gerhard Schmidt németA legénység maradványaival együtt találtak meg egy első világháborús tengeralattjárót. fizikussal szinte egy időben állapította meg, hogy a tórium is sugároz. A vizsgálatok közben megfigyelte, hogy az uránszurokérc erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná, és ebből nagy aktivitású ismeretlen anyag jelenlétére következtetett. A további kutatásba, amelyhez utolsó megtakarításaikat is felhasználták, férje is bekapcsolódott.

Marie Curie
Fotó: businessinsider.com/Wikimedia commons

1898-ban jelentették be, hogy új radioaktív anyagot találtak, amelyet Marie szülőföldje iránti tiszteletből polóniumnak neveztek el, néhány hónap múlva azonosították a rádiumot is. Marie tiszta, fémes állapotú rádiumot igyekezett előállítani, amelyben segítségére volt férje egyik kémikus tanítványa, André-Louis Debierne. Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna uránszurokércből 0,1 gramm rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett. Az eljárást a házaspár szabadalom nélkül közkinccsé tette további tudományos és gyógyászati kutatások céljára, holott fényesen meggazdagodhattak volna belőle. 1903-ban Henri Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat kaptak a Becquerel által felfedezett sugárzás tanulmányozásában szerzett érdemeikért.

Marie Curie
Fotó: Wikimedia Commons 

Amikor férjét 1906-ban halálra gázolta egy lovas kocsi, Marie foglalta el katedráját a Sorbonne-on, és így ő lett az egyetem első női tanára. 1908-ban címzetes professzorrá nevezték ki, két év múlva megjelent a radioaktivitásról szóló korszakalkotó értekezése. 1911-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki a rádium és a polónium felfedezéséért, fémállapotban való előállításáért, természetLanzarote, a Száz vulkán szigete. ének és vegyületeinek vizsgálatáért, ezzel a mai napig egyedülálló módon két tudományágban is a Nobel-díjTeljesen új utakat nyitott az asztrofizikában a LIGO. birtokosa lett.

Tekintélyének köszönhetően megnyerte a francia kormány támogatását a párizsi Rádium Intézet (ma Curie Intézetként a világ vezető orvostudományi, biológiai és biofizikai kutatóközpontja) alapításához, 1914-ben irányításával készültek el az intézmény laboratóriumai, ahol később asszisztenseként lánya, Irene is dolgozott. (Irene és férje, Frederic Joliot 1935-ben kapták meg a kémiai Nobel-díjat új radioaktív elemek előállításáért.) A kutatóintézet hamarosan a magfizikai és magkémiai kutatások középpontjává vált.

Marie Curie
Fotó: Wikimedia Commons/Princeton Plasma Physics Laboratory

Az első világháborúA legénység maradványaival együtt találtak meg egy első világháborús tengeralattjárót. ban Madame Curie lányával önkéntesként megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, egy vizsgálókocsival ők is járták a hadikórházakat. 1922-ben az Orvostudományi Akadémia tagja lett, beválasztották a Népszövetség Szellemi Együttműködési Nemzetközi Bizottságába. Ezután elsősorban a radioaktív anyagok kémiájának és orvosi alkalmazásának kutatásNemzetközi kutatócsoport próbálja feltárni Zélandia titkait. ával foglalkozott, amihez anyagi támogatást külföldön, többek között az Egyesült Államokban tartott előadásai révén szerzett. Így sikerült felszerelnie az 1932-ben megnyílt (ma a nevét viselő) varsói Rádium Intézetet, melynek igazgatója orvos nővére, Bronislawa volt.

Marie Curie
Fotó: Eve Curie/Wikimedia Commons 
Fotó: Wikimedia Commons 

Marie Curie kutatásait mindenféle védőfelszerelés nélkül végezte, és az általa felfedezett sugárzások áldozata lett. Csontvelőrákban halt meg 1934. július 4-én a kelet-franciaországi Passy szanatóriumában. Férje mellé temették el Sceaux-ben, majd hamvaikat 1995-ben áthelyezték a párizsi Pantheonba, és ezzel ő lett az első nő, aki bekerült a francia nemzet nagyjai közzé.

Laboratóriuma a párizsi Curie Múzeumban látható, jegyzeteit ólommal kibélelt dobozokban őrzik, mert ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre át lehet vinni róluk. A Curie házaspárról neveztek el három radioaktív ásványt, a kűrium nevű elemet és a radioaktivitás mértékegységét (Ci). Az euró bevezetése előtt a francia 500 frankoson arcképük volt látható, és Madame Curie-t nyomtatták az 1980-as években a 20 ezer zlotys lengyel bankjegyre.

Marie Curie
Fotó: Nobel Foundation 

A rendkívüli nő életéről először lánya, Eve írt könyvet halála után, majd számos könyv és film született róla, a legutóbbi 2016-ban, Marie Noëlle rendezésében. Az Európai Bizottság emlékét őrizve az elmúlt években kutatói díjat alapított, és ösztöndíjprogramot indított el, 2017-et Marie Sklodowska-Curie emlékévnek nyilvánították. Számtalan szobra áll világszerte, tudományos intézmények és közterületek, Párizsban metróállomás és egy kisbolygó viselik nevét. 2011-ben Lengyelországban minden idők legnagyobb lengyel személyiségének szavazták meg, 2009-ben a New Scientist című tekintélyes szaklap voksolásán a legösztönzőbb női tudósnak választották meg.

Marie Curie
Fotó: Wikimedia Commons/Szater 


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!


Ha érdekesnek találod a cikket,
oszd meg ismerőseiddel is!